Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-06
16 Új Magyar Szó 2006. október 6. Szerző: Both Abigél A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium azt javasolja az illetékes román hatóságoknak, hogy ne fogadják el a Verespatakra tervezett aranybánya környezeti hatástanulmányát – mondta Persányi Miklós, környezetvédelmi és vízügyi miniszter tegnapi budapesti s ajtótájékoztatóján. Hozzátette: a minisztérium ált al felkért szakértők 122 pontban összefoglalt véleménye szerint a beruházók által készített dokumentum alapvetően elfogult, téves alapkövetkeztetéseket, súlyos hiányosságokat és gyakorlatilag csak pozitív hangvételű értékeléseket tartalmaz. Magyarországn ak szeptember 30ig kellett megküldeni a román fél számára a hivatalos véleményt, illetve a magyar nyilvánosság észrevételeit a hatástanulmányról. A dokumentumot szeptember 29én juttatták el. A miniszter szerint Románia szuverén módon dönthet ugyan a beru házás megvalósításáról, ám új helyzetet teremt közelgő uniós tagsága, nem tekinthet el az EU keretirányelveitől. A miniszter kifogásolta azt is, hogy a dokumentumban szereplő adatok nem adnak objektív képet a tervezett beruházás környezeti hatásairól, és h iányos az alapállapot felmérése is. „Az egész dokumentációra jellemző, hogy a kockázatokra igen alacsony valószínűségű vagy nagyon valószínűtlen meghatározásokat alkalmaz, ami nem felel meg semmilyen tudományos szemléletnek, és nem fogadható el” – emelte ki Persányi Miklós. A tárcavezető közölte: a szakértők nem tartják megfelelőnek az esetleges bányabezárást követő környezeti rehabilitációra vonatkozó tervet sem, és kifogásolják, hogy nem vizsgálják a cianidhasználat alternatíváit sem. A felkért szakért ők kifogásolták, hogy nincs megfelelő módon meghatározva a levegőbe, valamint a zagytározóba kerülő és kibocsátott cianidmennyiség a beérkezőhöz viszonyítva, és nincs megfelelő válasz a felszíni, és a felszín alatti vizekben potenciálisan okozható környeze ti hatásokról sem. A miniszter utalt arra, hogy a környezeti hatástanulmányból hiányzik egy olyan monitoringrendszer kiépítése, amely átfogó és folyamatos adatokat szolgáltat, illetve esetleges vészhelyzet vagy határérték túllépés esetén azonnal jelez egy központi állomásnak. A magyar álláspont szerint vizsgálni kellene továbbá a határon átterjedő szennyezésnek a védett természeti értékekre gyakorolt hatását is. A dokumentum alapján kifogásolható, hogy nincs előirányozva tartalék tározótér létesítése, ahová üzemzavar vagy veszé lyhelyzet esetén a folyamatosan érkező zagymennyiség átirányítható lenne, és hiányzik egy megfelelő köbtartalmú alvízi vésztározó is arra az esetre, ha a gát meghibásodna. A magyar és a román környezetvédelmi miniszter ma Nagyváradon megállapodást ír alá a két tárca között, melynek szövegét magyar részről Haraszti László, román részről pedig Korodi Attila államtitkár (képünkön) készítette elő; a találkozón terítékre kerül a verespataki aranykitermelés terve is. A magyar fél Verespatakkal kapcsolatos kifogá sairól Korodi Attila tegnap elmondta, a két ország ebben a témában is együttműködik. Tájékoztatása szerint a román környezetvédelmi minisztérium a magyar fél kérdéseit is belefoglalja abba a több mint hatezer kérdést tartalmazó csomagba, amelyekre mihamara bbi választ várnak a beruházótól. „Csak a válasz után kezdődik annak elemzése, hogy elkezdődhete a kitermelés vagy sem. Most még elhamarkodott és törvényellenes lenne dönteni” – hangsúlyozta Korodi. Az államtitkár a mai tárcaközi megállapodásról elmondt a: a két ország között ki kell dolgozni a határ menti stratégiát a hulladékgazdálkodás területén, főként a szállításra vonatkozóan. Magyarországnak már létezik erre vonatkozó metodológiája, ezt a magyarok átadják Romániának. Így például Románia átveszi a M agyarországon kifejlesztett salakhulladék felhasználását, főleg az útiparban; ezáltal csökken a salakmennyiség a tárolókban, és nem kell a bányákból annyi követ kitermelni. Korodi Attila elmondta, ez zavarhatja a bányaipar érdekeit, ezért is szükséges az e gyeztetés. vissza Késsel és villával Világgazdaság 20061006 Elnézve a keletközépeurópai országok politikai elitjének nagy részét, Wanda lányom jut eszembe akkoriból, amikor tanulni kezdte a késselvillával való evést . Amíg ott ültünk mellette és szigorúan figyeltük, még ha olykor ügy etlenül is, de igyekezett rendeltetésének megfelelően használni az evőeszközöket. Ha azonban magára hagytuk
