Reggeli Sajtófigyelő, 2006. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-10-05
26 désén, lemaradhat az Egyesült Államokkal, Japánnal, Ázsiával folytatott versenyben. Ez a tanulsága az Európa 2007 konferenciának, amelyet a napokban tartottak a Globális Tudás Alapítvány rendezésében. Magyarország pénzügyi zsákutcába, csődbe jutott volna, ha nem tagja az Európai Uniónak. Lényegében "az EU magunkkal szemben védett meg bennünket - állította a konferenciát megnyitó beszédében Bokros Lajos, a KözépEurópai Egyetem vezérigazgatója, a Globális Tudás Alapítvány kuratóriumi elnöke. A volt pénzügyminiszter meggyőződése, hogy az Európai Unió bővítése sikertörténet, mind a régi, mind az új országok számára. Bokros Lajos szerint a bővítés, így Bulgária és Románia fe lvétele nem fenyegetés, hanem lehetőség, hogy az új tagok megreformálják gazdaságukat és előmozdítsák a régi tagok strukturális reformjait. A lengyel nyugdíjrendszer a reform után fenntarthatóbb, mint a francia, vagy a szlovák adórendszer hatékonyabb és eg yszerűbb, mint az olasz - tette hozzá Bokros. Nem egészen így látja a kérdést Alexander Boshkov, Bulgária korábbi miniszterlnökhelyettese, ma a CED, a Gazdaságfejlesztő Központ társelnöke. A balkáni állam sikeresen vette az első akadályokat a felzárkózás hoz, leküzdötte a súlyos 1997es gazdasági válságot, 2001re talpra állt és mára szinte valamennyi euróövezeti, ha jo b ban tetszik maastrichti feltételt teljesített (Bulgáriában 3 százalékos az infláció és a bruttó hazai termék, a GDP arányos államháztartás i adat 3 százalékos többletet mutat, miközben a GDP arányos államadósság 29 százalék. Ám a jövő- re uniós taggá váló országban mindent feláldoztak a költségvetési egyensúly oltárán - vallotta be Boshkov, aki tisztában van azzal, hogy persze hazájában nem egé szen úgy és olyan körülmények között élnek az emberek, mint a fejlett országokban. Bulgáriával együtt veszik fel Romániát is, ahol az egy főre jutó GDP 30 sz á zaléka az uniós átlagnak. A belépés nyilván lökést ad majd déli szomszédunknak a fejlődésben. De k i fizeti a r é vészt? Milyen árat kell és kinek a zsebéből fizetni a felzárkózáshoz? Mikor lesz egyenrangú a reformokba bátran belevágó Románia és a reformkényszerben lévő, de attól reszkető Németország? E kérdésekre nem igazán tudtak egzakt választ adni a konferencia résztvevői. A Yasar Yakis, a török parlament EU bizottságának elnöke, korábbi külügyminiszter által felvetett problémafelvetés is a levegőben, megválaszola tlanul maradt. Yakis (és nemcsak ő vélekedett így) szerint az unió nem mér azonos mércéve l az egyes országok felvételénél. Nem merész a következtetés, hogy politikai és mégsem igazán gazdasági szempontok vezérlik a k ö- zösséget az új tagok felvételénél. A kérdés az, hogy kinek van jobban szüksége a másikra? Törökországnak font osabbe a felvétel, vagy az uniónak a török jelenlét? Feltételezve, hogy Törökország el akarja érni 2015 után az EU tagságot, s ha nem sikerül a maastrichti kritériumokat teljesíteni, akkor nem sikerül" - fogalmazott Yakis. A török parlament EU bizottságának elnöke, korábbi külügyminiszter Jacques Chirac francia elnököt idézte, aki szerint ha az EU globális szereplővé kíván válni, akkor szüksége van Törökországra. A maastrichti kritériumok teljesítése választóvonalnak számít az euróövezeti taggá válásnál is. Surányi György, a Banca Intesa keleteurópai igazgatója úgy látja, hogy a maastrichti kritériumok egyidejű teljesítése szinte lehete tlen, s ezzel magyarázható, hogy az euróövezet 12 országából 7 folyamatosan megszegi a kritériumokat, illetve a stabilitási növekedési paktu mot. A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint a maastrichti feltételek nem csupán szigorúak, hanem következetlenek is, nincs összhang közöttük, ráadásul az euróövezetben bent lévőknek, illetve az oda igyekvő uniós tagországoknak teljesen eltérő fiskális p olitika mellett kell a követelményszintet tartaniuk, ille tve elérniük. A maastrichti kritéiumokkal az a gond, hogy megfogalmazóik elfeledkeztek a külső stabilitás kérdés é- ről, és ugyanez a helyzet a Stabilitási és Növekedési Paktumnál is. Az uniós tagállamo knak, így az eurózóna tagá llamainak külső egyensúlyi helyzete a világpiactól függ, erre tehát sem az Európai Központi Bank, sem a nemzeti kormányok vagy az egyes euróövezeti tagországok jegybankjai nem tudnak hatni. Az európai monetáris unió léte és működé se mindazonáltal sikerként fogható fel Surányi szerint, mivel stabil pénzügyi rendszert hozott létre. Mégsem ennek köszönhető a gazdaságok gyorsuló fejlődése. Elég például az övezeti tag Németországot, vagy az azon kívül lévő Svédországot, Dániát, vagy Nag yBritanniát említeni, az előbbinél lassú a növekedés üteme, és reformokra szorul, az utóbbiak viszont gyorsan bővülnek, államháztartásuk helyzete kiegyensúlyozott. Lendvai: osztogatni könnyű, reformot végigvinni kockázatos Hatan kezdték, hamarosan 27en lesznek, vagy még többen az Európai Unióban. Óriási szervezet lesz a hajdani kis közösség, de nem ez jelenti az igazi problémát - mondta a lapunknak nyilatkozó Paul Lendvai. Az ismert magyar származású osztrák publicista azt tartja a legfőbb gondnak, ho gy az EUban nincs döntés arról, hogy a folyamatos bővülés mellett akarnak e mélyíteni, vagy sem. Megfogalmazták például a schengeni elveket, arról viszont láthat ó-
