Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-30
10 Németországból, Spanyolországból é s Franciaországból: szakácsokat, pincéreket és építőipari munkásokat keresnek. A bolgár gazdaság kezd talpra állni, a munkanélküliség évek óta folyamatosan csökken (jelenleg 11 százalékos), a GDP tavaly hat százalékkal nőtt, az infláció pedig öt százalék a latt van. Az idegenforgalom a különösen sikeres 2004es esztendő után tavaly 6,3 százalékos emelkedést hozott, az ország ebből származó bevétele január – augusztusban elérte az 1,4 milliárd eurót, ami 9,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos idősz akához képest. A két új tagállam munkavállalóit azonban nem várják tárt karokkal Európában. Az ír kormányfő például már régen bejelentette: országa csak akkor engedi be őket, ha a többi uniós állam megnyitja piacát a 2004ben csatlakozott tíz új tagállam m unkavállalói előtt. Emlékeztetőül: a 2004es bővítés során Görögország, Spanyolország, Portugália és Finnország két évre kért moratóriumot, Franciaország, Dánia, Luxemburg és Belgium fokozatosan szünteti meg a korlátozásokat, Németország és Ausztria pedig máig teljes zárat alkalmaz az új tagállamok polgárai előtt. Bertie Ahern ír miniszterelnök valószínűleg az úgynevezett pályaudvareffektustól fél: az otthon reménytelen gazdasági helyzetben lévő munkások jobb híján abba az uniós tagállamba mennek dolgozni, ahova tehetik, hogy aztán átköltözzenek álmaik országába, amikor az is megnyitja piacait. Néhány országban már tanulmány is készült, így az osztrákok az első tíz évben negyvenháromezer új munkással számolnak, a britek pedig Romániából negyven, Bulgáriábó l tizenötezer vendégmunkásra számítanak, amennyiben a két ország polgárai szabadon vállalhatnak munkát az unióban. NagyBritannia különben egyszer már elszámolta magát a nyitással: a 2004es bővítési hullám után az új tagállamokból a várt néhány tízezer ta rtós munkavállaló helyett hatszázezer ember érkezett, döntő többségük Lengyelországból. Brüsszel az úgynevezett „hét plusz kettő” szabályban írta elő az uniós tagállamok számára a belső piaci munkavállalás rendjét, tehát a csatlakozást követően legfeljebb kilenc évig lehet korlátokkal élni, és ezeket meghatározott időközönként felül kell vizsgálni. A korlátozás ugyanis az EU alapjogait, a javak, az emberek, a munka, valamint a szolgáltatások szabad áramlásának jogát sérti. Mi és a többi nemrég csatlakozott állam egyébként most került át arra az oldalra, amely ellen két éve erősen lobbiztunk. Magyarul: ha két éve nem örültünk annak, hogy a magyar munkásokat nem engedik be az unós tagállamok, akkor most mi sem tilthatjuk ki az új csatlakozók munkavállalóit. A következetesség vagy a jóérzés azonban nem politikai kategória: szeptemberben a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium felvetette, hogy az első két évben korlátoznunk kellene az új tagok polgárainak munkavállalását. Az elképzelés – sajtóhírek szerint – feltűnést keltett európai bizottsági körökben. A régi tagoknak különben a csatlakozás napjáig, vagyis legkésőbb január elsejéig nyilatkozniuk kell, hogy miként döntöttek. A kialakított magyar álláspont információink szerint decemberre várható, jelenleg fo lyik az egyeztetés a szociális partnerekkel. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke örül a külföldi munkások érkezésének. Úgy véli, befektetés (képzési, tanítási költségek, egészségügyi ellátás) nélkül kapunk képzett munkaerőt, így az á ltaluk megtermelt hozzáadott érték ráfordított költség nélkül növelné a magyar GDPt. Románia évek óta hazánk legnagyobb munkaerőexportőre. Érthető módon elsősorban az erdélyi magyarok jönnek, hiszen a nyelvtudás mellett a kulturálisnemzeti összetartozás érzése is motiválja őket. Az engedéllyel nálunk dolgozó külföldiek fele (évente harminc – negyvenezer ember) román állampolgár, de a feketemunkások között is sokan rendelkeznek bordó útlevéllel. A román állampolgárságú vendégmunkások négyötöde a fővárosban vagy Pest megyében dolgozik, többségük építő- vagy feldolgozóipari, kereskedelmi és vendéglátóipari alkalmazott. A Foglalkoztatási Hivatal statisztikája szerint hivatalosan alig száz bolgár állampolgár dolgozik nálunk. A hírek szerint Írország mellett Nag yBritannia sem nyitja meg munkaerőpiacát annak ellenére, hogy angol lapinformációk szerint befolyásos brit üzletemberek ennek ellenkezőjéről próbálták meggyőzni Tony Blair miniszterelnököt. A titokban tartott találkozón a Guardian szerint energetikai, éle lmiszer- és gyógyszeripari, valamint más óriásvállalatok vezetői érveltek az olcsó munkaerő szükségessége mellett, de a vendégmunkások ellen kampányoló bulvárlapok annyira áthangolták a közvéleményt, hogy a kormány nem mert megkockáztatni egy újabb, a leng yel rohamhoz hasonló inváziót. Várhatóan hét évig zárva lesz a két új ország számára a német és az osztrák piac is. A bukaresti kormánytagok túlzónak tartják az inváziótól való félelmeket. Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter szerint „a románok nagyon kötődn ek a családjukhoz, a szülők és a gyerekek közötti kapcsok egy életen át tartanak”, ezért kevesen mennek el. Ennek a megállapításnak gyökeresen ellentmond az a rendelkezés, amelyet most terveznek bevezetni: ezentúl csak azok a szülők mehetnek dolgozni külfö ldre, akik a gyámhatóság előtt igazolják, hogy otthon maradt gyermekeik tartósan megfelelő ellátásban részesülnek. Csutak István, aki a román kormány augusztusi átszervezéséig az integrációs minisztérium államtitkára volt, lapunk kérdésére kifejtette: nem kell attól tartania Magyarországnak, hogy huszonhárommillió román
