Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-29
20 - Pedig az ellenzék már most tudna a helyzetre megoldást, de hogy a kormánynak esze ágában sincs lemondani, a Kos suth téren a petíciózás versenyszelleme lett az uralkodó irány. Ki vegye őket komolyan, ha az Országgyűlés sem? - Fontosnak tartom megjegyezni, hogy amit ma tesznek a tüntetők, amit helyenként követelésekben, ultimátumokban, petíciókban követelnek, azok a lkotmányosságon kívülre helyezik a megoldásokat. Egyik oldalról teljes mértékben elfogadható az, hogy egy demokráciában mindenki kifejezhesse a maga véleményét, viszont nem fogadható el számomra az, ami a nemzeti közintézmények lerombolását illeti. - Nem vitás, az ellenzék október elsején okvetlenül "népszavazni" akar, mintha a tavaszi országgyűlési választásokat el is felejtette volna... - Az elfogadható, hogy egy kisebbségnek van más véleménye, az viszont elfogadhatatlan, hogy bárki egy pillanat alatt a tavaszi törvényes választások eredményét felülírja, megkérdőjelezze. Igen, ott tartunk, hogy van, aki az önkormányzati választásokat egészen egyszerűen népszavazásnak titulálja, van, aki azt mondja, hogy megváltoztathatja a politikai erőviszonyokat, holo tt önkormányzati választások lesznek október elsején. Nagyon remélem, hogy a dolgok visszakerülnek azon keretek közé, amit csak és kizárólag egyetlen keretben, vagyis az alkotmányosság keretei között, a demokratikus játékszabályok betartásával lehet elképz elni. - Még mindig nincs politikai konszenzus, ami a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletét illeti. Ezért aztán még sokszor fogják Önök hallani: no de mit tesz a magyar Országgyűlés a kisebbségek parlamenti képviseletéért? - Most is csak azt m ondom: szükséges dolog. Három és fél évvel ezelőtt én asztalhoz szólítottam a politikai pártokat, azért, hogy alkotmányozzunk, mert úgy gondolom, hogy van néhány alapvető kérdés, többek között az, amit ön szóba hozott. A problémát sürgősen meg kell oldani. Viszont azt is tudjuk, hogy egyes kérdésekhez nem lehet hozzányúlni, mert ugyanolyan, mint a kisebb parlament kérdése: akarunke kisebb parlamentet, milyen legyen a választási törvényünk, maradjone a kétfordulós rendszer, kelle listás és egyéni körzet? Ez olyan, mint a szövet, bármelyik szálát meghúzzuk, feslik fel az összes többi. Azt mondom, le kell ülni és az összes kérdést rendszeresen végig kell tárgyalni. vissza Frunda: elmúlt az az idő, amikor kilincselni kellett a nagybefektetőkért 16:40; 28.9.2006 Románia Európai Uniós csatlakozása nyomán szorosabbá válnak a románmagyar gazdasági kapcsolatok, ezt a folyamatot politikai, gazdasági együttműködéssel, gazdasági fórumok szervezésével tovább kell erősíteni – jelentett e ki Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter csütörtökön, Marosvásárhelyen, a Kárpátmedencei Vállalkozók Fórumán. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke által kezdeményezett, az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Egyesület és az Új Kézfogas Közalapítvány által megrendezett tanácskozáson romániai és magyarországi gazdasági szakértők, vállalkozók és politikusok értekeztek a magyarromán, illetve a magyarmagyar gazdasági együttműködési lehetőségekről, a romániai magyar vállalkozók helyzetéről, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos magyar kormányzati célkitűzésekről. Beszédében Borbély László elmondta, a gazdasági tanácskozások szervezésének ötlete az évente megtartott Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumán született meg, ezek fontosságát és időszerűségét az adja, hogy az elmúlt években látványosan nőttek a magyarországi tőkebefektetések Romániában. "Magyarország egyik legfontosabb partnere Romániának: az az érdekünk, hogy erősítsük ezt az együttműködést, segítsük a ma gyar beruházókat – mutatott rá a tárcavezető. Szerinte Erdély hosszútávú fejlesztése érdekében koherens és világos stratégiára van szükség, ezt a célt szolgálja az a társulás is, amelyet a Hargita, Kovászna és Maros megyei magyar önkormányzatok hoznak lé tre. A miniszter beszámolt az általa vezetett tárca fejlesztési programjairól is: többek között a kevés lakosú települések vízrendszerének kiépítését, a falusi utak kövezését, valamint az 50.000nél kevesebb lakosú városok infrastrukturális fejlesztését cé lzó programokról. Szili Katalin úgy vélte, Románia uniós csatlakozása után új alapokra kell helyezni a magyarromán gazdasági kapcsolatokat, annak érdekében, hogy a két ország közös projektek révén- minél hatékonyabban használhassa fel az uniós fejleszt ési forrásokat.
