Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-29
14 “Mi nem vizsgáztathatjuk le a jelöl teket, hogy tudnake mondjuk lengyelül vagy örményül” – reagál a megállapításokra Dr. Kovács Lajos győri jegyző, aki szerint a jelölt “nyilatkozatával, hogy ismeri a kisebbség nyelvét, kultúráját, hagyományait, eleget tett a törvénynek”, további ellenőrzés re a helyhatósági szakapparátusnak sem módja, sem pedig lehetősége nincs. A dunántúli nagyvárosban öt kisebbség jelöltjei is bejegyeztették magukat. Felvetésünkre, hogy Kaltenbach állásfoglalása szerint “a kisebbségi választópolgárok jelentős részét viss zatartotta a jegyzékbe való felvételtől, hogy nem a közösség tagjai előtt kellett megvallani identitásukat”, a jegyző úgy felelt, ő Győrött nem lát ilyen tendenciát. “Ha azok, akik regisztráltatták magukat, el is mennek szavazni, akkor a részvételi adatok nagyjából megfelelnek a korábbiaknak” – tájékoztatott bennünket Kovács Lajos. Újabb dilemmák Összességében talán az szűrhető le, hogy a módosítás sokat nem ront, de különösebben nem is javít a korábban fennálló helyzeten, hisz a nyilatkozatban bevállalt identitás tényleges ellenőrzésére ezentúl sincs mód. Az egyetlen, tényleg hatékony változtatásnak az látszik, hogy – a korábbi praxissal szemben – ezentúl mindenki csak egy kisebbség színeiben lehet választóválasztható. Az ombudsman szerint amúgy a kis ebbségi választói névjegyzék bevezetése elkerülhetetlen és hasznos, de a mostani szabályzással ellentétben az kellene, hogy a kisebbségek “maguk folytassák le azt az eljárást, amelynek során megállapítják, kik jogosultak részt venni a kisebbségi önkormányz ati választásokon”. Ami persze rögtön újabb dilemmákat vet(het)ne fel. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ennek megvalósulása esetén a kisebbségi önkormányzat (vagy egy általa kijelölt bizottság) “szondáztatná” a választókatjelölteket. Ami körülbelül olyan lenne , mintha egy városi közgyűlés politikusai döntenének, hogy (egyebek közt riválisaik közül) ki indulhat jelöltként. Így ad abszurdum önmaguk ilyetén való alkalmasságáról is ők, avagy választottjaik határoznának. Kérdőjelek Ugyanígy kérdőjeles megoldásn ak tűnhet – ami idén már gyakorlat – hogy csak a jogszabályi változás napjáig bejegyzett kisebbségi szervezetek indíthatnak jelölteket, függetlenek továbbiakban nem próbálkozhatnak. (Kaltenbach maga is elismerte, “hosszas szakmai vita” előzte meg a függetl en kisebbségi jelölt intézményének eltörlését). Így, ha valaki ingerenciát érez magában adott etnikum reprezentálására, azt kizárólag valamely egyesülethez, szövetséghez “csapódva” teheti, szólóban nem. Indokul a törvényalkotók azt hozták fel, hogy szeri ntük az etnobizniszben utazók többnyire független “színekben” jutottak be az önkormányzatokba. Kétségtelen ugyanakkor, hogy ez a többségihez képest mégiscsak szűkítése a kisebbségi akaratnyilvánításnak és joggyakorlásnak. Hisz pl. míg a többségi választáso kon nyugodtan indulhat bárki független honatya- vagy polgármesterjelöltként, ugyanez kisebbségi viszonylatban már tilos. Akképp látszik hát, hogy nemigen lesz egyhamar megnyugtató rendezése a témának. Megkerestük kérdéseinkkel a Nemzeti és Etnikai Kiseb bségek Hivatalát is, de onnan lapzártáig nem érkezett válasz. vissza Čanak: A Liga bojkottra készül − „Ha tisztességeset cselekednének, akkor azt nem rejtegetnék saját népük elől. Ez az alkotmány tehát nem legitim” A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) aláírásgyűjtésbe kezdett a teljes vajdasági autonómia támogatására. Nenad Čanak, a Liga elnöke közölte, hogy ez egyelőre csupán megelőző akció és egyfajta nyomásgyakorlás, de az aláírásokat más célra is fel lehet használni – annak függvényében, hogy milyen alkotmányjavaslat kerül a szerbiai parlament képviselői elé. Čanak úgy véli, az alkotmány javaslatára már árnyékot vetett az, hogy a nyilvánosság kizárásával készül. „Ha bármi tisztességeset cselekednének, akkor azt nem rejtegetnék saját népük elől. Ez az alkotmány tehát nem
