Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-28
18 – Úgy, hogy más egyetemekről, más környezetből kell egyetemi tanárokat, docenseket idehozni, a baj csak az, hogy nem tudjuk megfelelően megfizetni őket, és lakást sem tudunk kínálni nekik. Nagyon nehéz így más egyetemről ide csábítani valaki t. Az a gond, hogy az üzemeltetési költségek növekednek, emelkednek az energiaárak, és ez egyre több pénzt visz el abból a csomagból, amelynek legkevesebb 20 százalékát tanári bérekre kell fordítani. Ennél mi valamivel többet különítünk el, de a többi egy etemhez képest nálunk így is inkább alacsonyabbak a bérek. Most azzal, hogy kiépült az infrastruktúránk – tavaly két épületben voltunk, idén öt épületben leszünk – , további tömbök üzemeltetése terheli a költségvetésünket, ez tehát gondot okozhat a jövőben. – Ezek szerint a tanárok elhivatottságában bíznak? – Csak abban tudunk bízni. Az egyetemek finanszírozása nagyon alul van méretezve. Sok egyetem például arra kényszerül, hogy főleg a téli időszakban, decemberben, januárban, februárban bezárjon, takarékr a tegye a fűtést. Ilyen gondok vannak másutt is, és valószínűleg lesznek nálunk is, erre valamilyen megoldást kell majd találni. – Számítanake valamilyen támogatásra az anyaországtól? – Ennek ki kellene alakítani a rendszerét. Néha egyegy alapítványból valami kis pénzt tudunk szerezni, de ez nem jellemző. Voltak különböző ígéretek a köztársasági elnök úr és a miniszterelnök úr részéről, hogy támogatni fogják az egyetemet, de erről még tárgyalásokat kell folytatnunk. – Milyen az érdeklődés a Selye János Egyetem iránt a felsőfokú tanulmányokra készülő fiatalok között? – Több mint 800 hallgató jelentkezett az egyetemre, ebből 370et vettünk fel a nappali tagozatra és valamivel több mint 400 hallgatót a levelezőre. Tehát van érdeklődés a magyar nyelvű felső oktatási képzés iránt. Sokan úgy fogalmaznak, hogy más egyetemre nem is mentek volna, ha a Selye János nincsen. Az egyetem iránt nő az érdeklődés, és ez örömmel tölt el bennünket. – Milyen a felvett hallgatók felkészültsége, tudásszintje? – Ami a színvon alat illeti, minden egyetem panaszkodik, hogy alacsonyabb a diákok tudásszintje, mint az előző években volt. Ennek megvan az oka: ma csaknem négyszer annyi diák jelentkezik felsőoktatási intézményekbe, mint a kilencvenes évek elején. Ha a populáció 40 száz aléka felsőoktatási intézményben tanul, természetes dolog, hogy a minőség felhígul, annyi kitűnő diák ugyanis nincs. Az egyetemek az elitképzéstől elhajlottak a tömegképzés felé. Az a kérdés, hogy hová tegyük a szűrőt. Azelőtt az érettségi után, a felvétel ikor volt a szűrés, és csak a jó diákot vették fel. Most inkább az a nézet – és ezt támogatja a fejkvótarendszer is – , hogy vegyünk fel minél több diákot, és a szűrőt későbbre tegyük, a harmadik év végére például, mikor az első képzési szakasznak vége van . Én is inkább ennek vagyok a híve – ha semmi másért – , mert jóval több gyerek jut így magasabb képzettségi szintre, és főiskolai, tehát hároméves bakkalár szintű végzettséggel hagyja el az egyetemet. De mesterfokon már legyen elitképzés. – Várhatóe vált ozás az egyetem felvételi rendszerében, tekintve, hogy fokozatosan bevezetésre kerül az azonos vizsgakövetelményeket állító egységes szintű érettségi? – Az egyetemek többsége már egyáltalán nem tart felvételi vizsgát. A közgazdasági, a jogi kar még igen, a műszaki egyetemek, a tanárképző egyetemek többségében már nincs felvételi vizsga. Mi mindenkit behívunk, de inkább a diák képességeire vagyunk kíváncsiak, tehát azt szeretnénk felmérni, hogy mi a motivációja, miért akar itt tanulni, miért választ pl. pon t pedagógiai szakot. Azt próbáljuk felmérni egy esszéírással, beszélgetéssel, hogy a diák képese a felsőfokú képzésben résztvenni és hatékonyan dolgozni. Ha ez a képessége megvan, akkor a többit itt megszerezheti. Látni kell, hogy a középiskolások nagyon különböző színvonalú képzést kapnak, óriási különbségek vannak a középiskolák között; nem biztos, hogy egy hármas osztályzat ugyanaz a komáromi gimnáziumban, mint egy más gimnáziumban – nem akarok nevet mondani. Fontos, hogy azok a diákok is esélyt kapjan ak, akik esetleg gyöngébb középiskolából jönnek. Ha élnek ezzel az eséllyel, akkor felzárkóznak és megmaradnak, ha nem, akkor elmennek, de kaptak egy esélyt. vissza Gyepes Aranka Készítette: Boér Krisztina i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság
