Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-28
12 Az ítélet szerint a szóban forgó bűnöket hosszú időtávon át, gyakran kegyetlen módszerekkel követték el, óriási szenvedést okozva a muszlimoknak és horvátoknak. Krajisnik a bírák szerint elfogadta, hogy a szerb dominanciához gyilkosságoko n, szenvedésen, romboláson át vezet az út. vissza Radikális riogatás Tomislav Nikolić, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökhelyettese, valójában tényleges vezé re (hiszen a névleges elnök hágai őrizetben várja, hogy elkezdődjön pere) azt mondja, hogy Vajdaság autonómiájának a növelése azt jelentené, hogy a tartomány állami státust kapna, ami pedig háborúhoz vezetne. Nikolić Sremska Mitrovicában kimondott szavait az állami hírügynökség, a Tanjug közölte. A szerb radikálisok kijelentéseit, véleményét talán fölösleges is lenne kommentálni, ha nem ők lennének a legnépszerűbb párt Szerbiában. Emiatt megtehetik, hogy zsarolják a az állami vezetést: vagy olyan lesz az a lkotmány, amilyet ők akarnak, vagy nem lesz alkotmány, mert híveiket a népszavazás bojkottjára szólítják fel. Figyelmet érdemel az SRS taktikája: a háború rémével fenyegetik az embereket, akik természetesen nem gondolják végig az ügyet. Mérthát ki háborúzn a ki ellen? Vajdaság lakosságának majd 70%a szerb. A magyarokon kívül egyetlen kisebbség részaránya sem haladja már meg a 3%ot -- elsősorban éppen az SRS soviniszta kampányainak, erőszakos cselekedeteinek a következményeként. Fegyvere a kisebbségieknek V ajdaságban nincs. A háborútól meg a kisebbségiek félnek leginkább – a kilencvenes években is ők húzták a rövidebbet. A kitelepülések és az asszimiláció következtében a kisebbségi közösségek eltűnőben vannak. A szerbség (nem létező) fenyegetettségének álla ndó emlegetése a goebbelsi propaganda mintájára történik. Az ezerszer megismételt hazugság – akármennyire is észbontó – a tudatalatti részévé válik. Vajdaság autonómiája pedig éppen a többségi, tehát a szerb lakosságnak felelne meg leginkább. A szerbek érd eke is, hogy ne a központosított állam mondja meg, hol lehet Vajdaságban egészségház, hogy Vajdaság ne csak aprópénzt kapjon vissza az államkasszába befolyó adókból, hogy ne a 250 szerbiai parlamenti képviselő döntsön mindenről, ami a Vajdaságban élőket ér inti... De mindez eltörpül a „háború” szó kimondása mögött. Maradjon minden ahogy -- Milošević hatalomra kerülése óta – van, csak ne legyen háború, ne jöjjön be a magyar hadsereg a Bácskába, az usztasák a Szerémségbe, ne jöjjenek vissza a németek a Bánságb a... Ezen a szinten van az átlagpolgár. Honnan tudom? A közvéleménykutatások tanúsítják, hiszen az SRS népszerűségi indexe 40% körüli. Nem maradnak le az SRS mögött Koštunica kormányfő és szövetségesei sem. Az állami médiagépezet – a miniszterelnök szava it visszhangozva -- azt súlykolja az emberekbe, hogy az alkotmányt azért kell elfogadni, mert azáltal Koszovó Szerbiában marad. Persze, kevesen kapják fel erre a fejüket és mondják azt, amit Milorad Vučelić, a hírhedt szocialista is kijelentett a minap: a jelenlegi alkotmány szerint is Szerbia része Koszovó. Hozzáteszem, amit Vučelić nem: akkor meg minek az új alkotmány? Szerbiában egyébként ismét „különös” népszavazást tartanak – sajtóértesülések szerint október utolsó vagy november első hétvégéjén. A val ószínűnek mondható kétharmados parlamenti beleegyezés után az „alkotmányhozó” Koštunicának még arra van szüksége, hogy a bejegyzett szavazók fele is rámondja az igent a tervezetre. Az egyes pártok által bejelentett (LDP) vagy (egyelőre csupán) emlegetett ( LSV, VMSZ, egyes bosnyák szervezetek) bojkott keresztülhúzhatná a hatalom számításait. Az alkotmányba beleírták ugyan, hogy Koszovó Szerbia része, de ha ezt komolyan gondolják, akkor a szavazótestület része az a jóval több mint egymillió albán is, aki bizt osan nem vesz részt a referendumon. Márpedig ez esetben igencsak sok igenre lenne szükség Kosovska Mitrovica meg Horgos között. Ezért feltehetően marad a parlamenti választásokon használatban levő választói névjegyzék, amelyben a koszovói albánok nem szere pelnek. Magyarán, Szerbiának szüksége van Koszovóra, de az ott élő kétmillió albánra nincs. vissza Márton Attila Fábol vaskarika: „Gazdasági autonómia” -- törvényhozási és végrehajtó hatáskörök nélkül! Bojan Pajtić, a vajda sági Végrehajtó Tanács elnöke és a Demokrata Párt (DS) alelnöke kijelentette, hogy Vajdaság valószínűleg gazdasági autonómiát kap, de törvényhozási meg végrehajtó hatáskörök nélkül. „A DS követelése az, hogy Vajdaságnak saját vagyonnal és bevételekkel kell rendelkeznie, hogy tartományi törvényeket hozhasson és legyen végrehajtó hatalma. Azonban a Szerb Radikális Párt (SRS) és a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) álláspontjait ismerve nem lenne reális elvárni, hogy minden követelésünk meg is valósuljon” – nyilatk ozta a politikus a Pink tévének.
