Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-28
10 A rendőrség döntése azok körében, akik a kérdéses napon látták Hedviget, megrökönyödést és döbbenetet váltott ki, merthogy a verés nyomai egyértelműn látszottak a diáklányon, azt meg s enki nem hiszi, hogy „önmegverésről” lett volna szó. Igaz, a szlovák rendőri nyomozás során az „önbűnözés” jelensége nem lenne példa nélküli, korábban volt már „önelrablás” is, amit az exállamfő fiának, ifjabb Michal Kovácnak kellett volna elkövetnie a múl t század kilencvenes éveinek közepén. Sőt, „önrobbantás” is volt, amelynek az áldozata, Robert Remiás éppen ennek az „önelrablásnak” volt az egyik kulcsfigurája, s a titkosszolgálatok szerepvállalását tudta volna igazolni az ifjabb Kovác ügyében. A tíz éve felrobbantott Remiás feltételezett gyilkosairól most mondta ki az ügyészség, hogy nem követték el a bűntettet. Ezzel párhuzamosan felmentette a speciális bíróság Ivan Lexát, a titkosszolgálatok akkori igazgatóját, akit azzal vádoltak, hogy ő rendelte meg Remiás autójának felrobbantását. Érdemes megjegyezni, hogy az emberrablásra és az autók felrobbantására akkor került sor, amikor Vladimír Meciar koalíciós partnere Ján Slota volt, s egyértelmű volt, hogy az „önelrablás” és az „önrobbantás” elméletét a rend őrök politikai megrendelésre állították össze. A nyitrai ügyészségen azonban nem ilyen vagy ehhez hasonló megfontolások miatt késik a döntés. Malina Hedvig ügyvédje a héten pontosította a diáklány nevében benyújtott, 29 oldalas panaszt, további 41 oldalas pontosítást adtak át az ügyészségnek. A nyomozati anyaggal együtt ezáltal az ügyésznek több száz oldalas dokumentumot kell áttanulmányoznia, ami legalább két hetet vesz igénybe. vissza Hazánk elrettentő példa Bukarestbe n 2006. szeptember 28. (10. oldal) Rostás Szabolcs Miközben a romániai politikusok történelmi pillanatként, az átmeneti időszak lezárásaként láttatják Románia 2007. január elsejére kitűzött európai uniós csatlakozását, a bukar esti sajtó szerint az országnak az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a reformok terén. Románia lakossága büszke lehet, hogy saját érdemei alapján vált az Európai Unió állampolgárává – jelentette ki tegnap Calin PopescuTariceanu román kormányfő , amikor kabinetje tagjaival pezsgővel koccintott az ország jövő évi integrációjára. Az Európai Bizottság egy nappal korábbi határozatában felsorolt szigorú feltételekre utalva a miniszterelnök leszögezte, Bukarest folytatja az elkezdett reformokat, elsőso rban az igazságügy, az oktatás, az egészségügy és a közigazgatás területén, de különös figyelmet szentel a vidék felzárkóztatásának. Különben Tariceanu szerint az egyik legnehezebb és legkényelmetlenebb feladat az lesz az EUtag Románia számára, hogy a vis elkedés szintjén is felnőjön az európai szinthez. „A csatlakozás egyik legnagyobb hátránya a törvények betartásának kényszere lesz” – állapította meg némi iróniával a román kormányfő. Traian Basescu államfő szerint az országnak a jövőben hozzá kell szokni a olyan közegben élni, amely folytonos teljesítményt vár el tőle. Név említése nélkül Basescu utalt az egyik, 2004ben csatlakozott államra – ám nyilvánvalóan Magyarországra – , amelynek vezetése szerinte azt hitte, bármit ígérhet a lakosságnak, miközben tö bbet költött, mint amennyit megtermelt, s most, két évvel a csatlakozás után megszorító intézkedésekre kényszerül. Mircea Geoana, az ellenzéki Szociáldemokrata párt elnöke már kerek perec elrettentő példának nevezte Magyarországot, amely szerinte a szociá lis szembenállás terepévé vált. Noha a Romániáról szóló országjelentés roppant keveset foglalkozik a kisebbségek helyzetével, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke fontosnak nevezte, hogy Brüsszel továbbra is kéri a kisebbségi törvény e lfogadását. „Az Európai Unió részéről ez határozott jelzés, hogy a román – magyar, valamint általában a többség és a kisebbség közötti viszony rendezését határozottan folytatni kell” – hangoztatta a romániai kormányfőhelyettes. Hozzátette: az erdélyi magyars ágnak sajátos érdeke fűződött és fűződik ahhoz, hogy Románia mielőbb bekerüljön az EUba, hiszen ezáltal Románia és Magyarország határok nélkül lesz együtt a közös Európában. vissza Tariceanu megfeddte Markó bélát. Meghaladott, az EU szellemiségével és gyakorlatával ellentétes kezdeményezésnek nevezte Calin PopescuTariceanu az etnikai alapú aut onómiát. Markó Béla RMDSZelnök hét végi, a Székelyföld területi önrendelkezése mellett síkraszálló kijelentése kapcsán a román kormányfő leszögezte: az autonómia kiszélesítése semmiféleképpen nem kérdőjelezheti meg Románia alkotmányban rögzített szuvereni tását. Sajnálatának hangot adva amiatt, hogy kormányfőhelyettesként Markó nem tájékoztatta a kabinetet a csíkszeredai önkormányzati társulás megalapításáról, Tariceanu arra intett: szét kell választani a decentralizációs politikát azoktól a projektektől, a melyek elszigetelődéshez és etnikai alapú megkülönböztetéshe z vezetnek. (R. Sz.)
