Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-27
13 vélekedett, hogy Brüsszel igent mondott a stabilizációra és a reformprogramra. Kóka szerint az elfog adott program lehetővé teszi, hogy a következő hét évben 8 ezer milliárd forint forrás érkezzen Magyarországra az EUtól. Az Európai Bizottság döntésével tudomásul vette, hogy Magyarország utolsóként szeretne csatlakozni az euróövezethez – jelentette ki te gnapi sajtótájékoztatóján Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, aki közölte: a konvergenciaprogram egy második Gyurcsánycsomag, amely az emberek megsarcolásáról szól. Hasonlóan vélekedett Becsey Zsolt (Fidesz) európai parlamenti képviselő, aki az EB dön tésével kapcsolatban rámutatott: hazánkkal szemben immár általános bizalmatlanság alakult ki Brüsszelben, amit az is bizonyít, hogy mindössze hat hónap bizonyítási időt kapott a kormány az egyensúly javításáról szóló ígéreteinek betartására. A várakozásokn ak megfelelő volt a magyar konvergenciaprogrammal kapcsolatos brüsszeli értékelés az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik úgy vélték, hogy a bejelentésre ezért semlegesen reagál majd a piac. A jóváhagyás nem elég. A magyar konvergenciaprogram brüss zeli jóváhagyása jó hír, de nem elégséges a magyar szuverén adósosztályzaton érvényben lévő negatív kilátás stabilra javításához – mondta tegnap az MTInek a Standard& Poor’s hitelminősítő vezető térségi hitelfolyamatelemzője. Kai Stukenbrock, a világ leg nagyobb hitelminősítőjének európai feltörekvő piaci besorolásokért felelős területi igazgatója azt mondta: a jóváhagyás főleg azért jó hír, mert a magyar kormány ezután a programban foglalt reformok végrehajtására összpontosíthat, és nem a csomag további m ódosításával kell foglalkoznia. vissza Jövőre uniótag lesz Románia és Bulgária 2006. szeptember 27. (1. oldal) Munkatársainktól Tegnaptól már tény: mi, magyarok másfél millió lé lekkel többen leszünk az Európai Unióban január elsejétől. Románia és Bulgária megkapta az Európai Bizottság jóváhagyását ahhoz, hogy 2007től az EU tagjává válhasson. A bizottság döntését ugyanakkor olyan szigorú feltételekkel párosította, amilyeneket mé g soha nem támasztottak egyetlen új belépővel szemben sem. A jelentés szerint „Bulgária és Románia is további előrelépéseket tett tagsági felkészülésében, bizonyítva képességüket az EUalapelvek és jogszabályok alkalmazására 2007. január elsejétől”. Azonb an a dokumentum számos területen (mindenekelőtt az igazságszolgáltatásban, az EUpénzek felhasználásában és az élelmiszerbiztonságban) jelez továbbélő problémákat, ezért a két államban zajló eseményeket az Európai Bizottság továbbra is figyelni fogja, s s zükség esetén – a belépéstől számított három éven belül – szankciók, védzáradékok is életbe léptethetőek ellenük. * Az Európai Bizottság jelentése szerint mind Romániának, mind Bulgáriának rendszeresen be kell számolnia a reformok terén elért előrehaladásr ól: az első ilyen jelentéseket 2007. március 31ig kell benyújtaniuk. A jelentés foglalkozik a kisebbségek romániai helyzetével is – számolt be az MTI. A dokumentum szerint a kisebbségvédelem terén csak korlátozott előrehaladásról lehet beszámolni. „A nemz eti kisebbségek státusáról szóló s az egyenlőség, a diszkriminációmentesség, illetve a multikulturalitás alapelveit leszögező törvénytervezetről még mindig csak vitáznak a parlamentben. Ezt a törvényhozási folyamatot behatóan követni kell” – olvasható a do kumentumban, amely ezt követően a romák helyzetével foglalkozik részletesebben. Magyarország üdvözli, hogy Románia és Bulgária 2007. január 1jén csatlakozhat az Európai Unióhoz – közölte a Külügyminisztérium szóvivői irodája tegnap. A minisztérium közlemé nye szerint ugyanakkor a csatlakozással nem fejeződik be a két ország felkészülése: mind az Európai Bizottság, mind a tagállamok folyamatosan figyelemmel kísérik majd a jelentésben is felsorolt további feladatok teljesítését. Lapunk brüsszeli tudósítójának kérdésére Gál Kinga elmondta, nem meglepő számára, hogy egyetlen alkalommal sem említették meg a magyar kisebbséget a Romániáról szóló országjelentésben. A néppárti képviselő szerint ugyanakkor mégis előrelépés az ötvenoldalas dokumentum, mostantól fogva keleti szomszédunk nem kezelheti belügyeként a magyar közösség helyzetét, azt ugyanis az EU a csatlakozást követően ellenőrizni fogja. A szocialista Tabajdi Csaba ugyanakkor közölte, jó hír, hogy a kisebbségekkel foglalkozó fejezet épp a magyarokkal kezdőd ik. A politikus nyilatkozatával ellentétben a dokumentumban egyetlen alkalommal sem említik a magyarokat, szemben a cigánysággal, amelyet kilencszer. – Nem kétséges, hogy Románia és Bulgária mielőbbi csatlakozása egész Európa békéjét, jólétét és stabilitás át szolgálja – jelentette ki írásos hozzászólásában Lévai Katalin. A szocialista képviselő ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unióban kiemelkedő hangsúlyt kell, hogy kapjon az alapvető emberi jogok védelme, az intolerancia, a rasszizmus, vala mint a diszkrimináció minden formájának leküzdése. „Sajnos a két ország ezeken a területeken súlyos hiányosságokban szenved – hangsúlyozta a jogi bizottság magyar alelnöke.
