Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-27
11 a GDP 72,3 százalékát éri majd el - az euróövezethez való csatlakozás feltételeként ugyanakkor nem csak az eredetileg előírt 60 százalékos szintet, hanem az állam adósság csökkenő tendenciáját is elfogadják. Az infláció - elsősorban az áfakulcs és az energiaárak emelkedéséből fakadóan - az idén 3,5, jövőre már 6,2 százalék lehet a program szerint, 3 százalékra 2009ben csökkenhet. A lakossági fogyasztás egyrészt ennek, másrészt az adóintézkedéseknek köszönhetően jövőre csaknem egy százalékkal szűkül, majd lassan, érzékelhetően inkább csak 2009től, nő - az intézkedések hatására jövőre átlagosan négy százalékkal csökken a kabinet szerint a reálbér. Emellett stagnál ó foglalkoztatással és átmenetileg (7,5 százalékig) növekvő munkanélküliségi rátával lehet számolni - bár a munkaadói képviseletek többször kifejtették: a tervezettnél komolyabb elbocsátások várhatók. A szigor a gazdasági növekedésben is érzékelteti majd hatását: míg az idén 4,1, jövőre 2,2 százalékos bővüléssel számol a program. A növekedés továbbra is exportorientált marad, ez jelent némi kockázatot, figyelembe véve a fő exportpiacokra - köztük Németországra - vonatkozó kedvezőtlen konjunkturális előrej elzéseket. (B. P.) vissza Románia és Bulgária jövőre EUtag Népszabadság • Szőcs László • 2006. szeptember 27. Barroso bizottsági elnök üdvözölte a januárban az EUhoz csatlakozó Romániát és Bulgáriát "európai családunkban". A konzervatív, szocialista és liberális EPfrakció egyetért Brüsszellel, a zöldek szerint viszont nem felkészült a két ország. A magyarok a kisebbségi jogokért aggódnak. Mintegy harmincmillió fővel növeli az Európai Unió jelenlegi, 458 milliós lakosságát a januárban belépő Románia és Bulgária, ugyanakkor a huszonhetek két legszegényebb tagja lesz. Csatlakozásukat kedden, Strasbourgban fogadta el az Európai Bizottság, s ezek után a tagállamok jó váhagyása már csak formalitás. (Noha a dánoknál, a franciáknál és a németeknél be kell még fejezni a ratifikációt.) - Januártól gyakorolhatják jogaikat, s eleget tehetnek kötelezettségeiknek - jelentette ki José Manuel Barroso európai bizottsági elnök, aki szerint "történelmi mérföldkőről", "európai családunk újraegyesüléséről" van szó. Elmondta: mindkét ország nagyot lépett előre, különösen a legutóbbi, májusi országjelentés óta (amikor a bizottság, ellenétben az előzetes várakozásokkal, nem tett javaslato t a belépés időpontjára.) Olli Rehn bővítési EUbiztos úgy vélte: az uniós szervekkel közösen kialakított felkészülési stratégia (azaz a döntés késleltetése) bevált. A bizottságnak jövő májusig jelentést kell készítenie a két országban meglévő hiányosság ok felszámolásáról. - Ha Bukarest vagy Szófia nem tesz megfelelő lépéseket, védzáradékokat alkalmazhatunk - figyelmeztetett Rehn, hozzátéve: "ezek például akkor léphetnek hatályba, ha nem megfelelő az uniós pénzek felhasználása". A védzáradékokat legfeljeb b három évig lehet életbe léptetni, s a tagállamok dönthetnek erről valamelyikük vagy az Európai Bizottság javaslata alapján. A legfontosabb védzáradékok az EU belső piacára, az igazságszolgáltatási rendszerre (ideértve: korrupció, szervezett bűnözés, pénz mosás elleni fellépés), az EUpénzek, jelesül az agrártámogatások felhasználására, illetve az élelmiszerbiztonságra (sertéspestis, madárinfluenza kezelése) vonatkoznak. Az Európai Parlament már korábban rábólintott a bővítésre, tényleges beleszólása ezú ttal már nem volt. Ezzel együtt a konzervatív Néppárt, a szocialisták és a liberálisok egyetértenek a két ország januári belépésével, miközben a zöldek úgy vélik: Bukarest és Szófia nem eléggé felkészült. Külföldi felszólalóként Erik Meijer holland kommuni sta képviselő figyelmeztetett a romák, valamint a romániai magyarok és a bulgáriai törökök nehéz helyzetére. Magyar részről Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélte: a kisebbségek védelmében csak mérsékelt előrelépés történt az elmúlt időszakban Romániában. A nemz eti kisebbségekről szóló törvény elfogadása a mai napig nem történt meg. Tabajdi érthetetlennek nevezte, hogy többszöri felhívás és tájékoztatás ellenére sem hivatkozik a mostani országjelentés a bizottság saját korábbi megállapításaira, mint a romániai ma gyar felsőoktatás helyzete, vagy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítása. - Az Európai Bizottság egészének felelőssége lesz, ha Romániában visszarendeződés következik be, mint Szlovákiában - figyelmeztetett. Gál Kinga (Fidesz) szerint "t örténelmi pillanat a mai", ugyanakkor Románia még számos politikai kritériummal hadilábon áll, s a bizottsági jelentésben megfogalmazott monitoring (nyomon követés) remélhetőleg érdemben javít a magyar közösség helyzetén.
