Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-27
6 Mivel a két új tagország egy főre eső gazdasági teljesítménye csak egyharmada az EU átlagának, s a jelenlegi tagállamok tartanak attól, hogy a belépés után hatalmas tömegben indulnak meg feléjük a munkát kereső, jobb fizetésben reménykedő románok, bolgárok, még az ok a tagországok (a britek, az írek és a svédek) is korlátozásokat fontolgatnak, amelyek a 2004ben belépett államok munkavállalóit beengedték területükre. A jelentés foglalkozik a kisebbségek romániai helyzetével is. A dokumentum szerint a kisebbségv édelem terén csak korlátozott előrehaladásról lehet beszámolni. "A nemzeti kisebbségek státusáról szóló, s az egyenlőség, a diszkriminációmentesség, illetve a multikulturalitás alapelveit leszögező törvénytervezetről még mindig csak vitáznak a parlamentben . Ezt a törvényhozási folyamatot behatóan követni kell" - olvasható a dokumentumban. A Barrosobejelentést követő parlamenti vitában a frakciók vezérszónokai szólaltak fel. A két legnagyobb képviselőcsoport, a néppárti, illetve a szocialista vezetője, HansGert Pöttering és Martin Schulz egyaránt üdvözölte és az európai egységesülési folyamat újabb lépéseként méltatta a döntést. A liberális frakció vezetője, Graham Watson azt mondta: a nemzetek feletti kihívások világában minél több ország osztja az eu rópai értékeket, annál erősebben tudja képviselni ezeket az unió a világban. A zöldek frakciójának nevében szóló Daniel CohnBendit szerint világos, hogy a Balkánnak az EUban a helye, a probléma azzal van, hogy hogyan, milyen feltételekkel csatlakozhat. S zerinte az állandóan hangoztatott uniós intézményi reformokból semmi sem lesz, ahogy az eddigi bővítések után sem volt, hiába ígérték. Az ügyben több magyar képviselő is nyilatkozatot adott ki, üdvözölve a döntést, ugyanakkor figyelmeztetve a még meglé vő, megoldandó problémákra is. A szocialista Tabajdi Csaba érthetetlennek nevezte, hogy a jelentés nem hivatkozik az EUbizottság saját korábbi megállapításaira, mint a romániai magyar felsőoktatás helyzete, vagy az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásána k felgyorsítása. Gál Kinga fideszes EPképviselő azt hangsúlyozta, hogy az EUbizottság állásfoglalása az Európai Unió történetében eddig páratlan szigorúsággal kívánja Románia fejlődését a csatlakozás után is nyomon követni. Az SZDSZes SzentIványi Istvá n pedig arról beszélt, hogy Romániában további erőfeszítések szükségesek, például a kulturális autonómiát tartalmazó kisebbségi törvény elfogadása érdekében. vissza Elfogadta az Európai Bizottság a konvergenciaprogramot, de szigorú ellenőrzést helyezett kilátásba Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Strasbourg, 2006. szeptember 26., kedd (MTI) - Elfogadta az Európai Bizottság a magyar konvergenciaprogramot keddi strasbourgi ülésén, de leszögezte, hogy annak szigorú végrehajtása kulcsfontosságú a célok teljesítéséhez. Joaqín Almunia pénzügyi biztos a döntést kommentálva üdvözölte, hogy többszöri célmulasztás után a programban most reális, konkrét intézkedések szerepelnek, de jelezte, hogy még komoly kockázatok és kihívások állnak az ország előtt a program megvalósításához. "A programban felvázolt lépések megfelelő utat jelentenek az államháztartási hiány leszorításához" - állapította meg a bizottság. Javasolta az Európai Bizottság egyúttal az EUtagországo k pénzügyminiszteri tanácsának, hogy az eddigi 2008 helyett a 2009es évben szabjanak új határidőt Budapestnek az idei GDParányos 10,1 százalékos államháztartási hiány 3 százalék alá szorítására. Sajtóértekezletén Almunia leszögezte, hogy a programban szereplő számok nem jelentenek meglepetést az ország pénzügyi helyzetének alakulását illetően. Saját előrejelzéseiben a bizottság már korábban jelezte, hogy nagyobb államháztartási hiány várható a korábbi magyar programban szereplőnél. A helyzet jelenleg is nagyon súlyos - emelte ki. Folytatja a bizottság a helyzet megfigyelését és annak ellenőrzését, hogy a bejelentett intézkedéseket átültetike a gyakorlatba, és a kormány tartjae menetrendjét a szerkezeti reformok és a kiadások ellenőrzésének terén. Értékelésében a bizottság megállapította, hogy az idei deficitcél jelentős túllépését a megnövekedett kiadások, benne az egészségügy, a nyugdíjak és bérek, az autópályaépítés könyvelésének korrekciója, vadászrepülőgépvásárlás és a nyugdíjreform köl tségei okozták. Sajtótájékoztatóján Almunia jelezte, a bizottság és a pénzügyminiszteri EUtanács év elején döntött arról, milyen menetrendet ad Magyarországnak a konvergenciaprogram kidolgozására, így az értékelés időpontjának kitűzésekor már nem tud ott tekintettel lenni az önkormányzati választások időpontjára. vissza A biztos nem bocsátkozott becslésekbe arról, mikor vezetheti be Magyarország az eurót. Az MTI erre vonatkozó kérdésére leszögezte: előbb látni kell a hi ány korrekcióját, és akkor lehet tervezni az euróövezeti csatlakozást. vissza
