Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-26
13 Mint Becsey elmondta, írásban feltett kérdésére Almunia három héten belül köteles válaszolni. A Fidesz EPképviselője szerint már csak ezért sem állja meg a helyét Tabajdi Csaba MSZPs euroképviselőnek az a kijelentése, hogy felszólalásával Becsey "hátba döfi" a magyar konvergenciaprogramot, mivel Almunia ezzel kap csolatban időközben kidolgozta az álláspontját, s ez ma ismertté is válik.(Sz. L.) vissza A kisebbségekről beszélt Göncz az ENSZ Közgyűlésben − Magyarország támogatja a Biztonsági Tanács kibővítését és a demokratikus átalak ulást Népszabadság • Horváth Gábor • 2006. szeptember 26. Az emberi jogokat, ezen belül is a kisebbségek védelmét helyezte New Yorki beszéde középpontjába Göncz Kinga. A külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésének plenáris ülésén elhangzott felszólalásának el ején hitet tett a világszervezet reformja mellett. A magyar álláspont szerint az ENSZ legfontosabb tanácskozó szerve továbbra is a Közgyűlés, a Biztonsági Tanácsban pedig növelni kellene mind az állandó, mind az ideiglenes tagok számát, hogy a testület job ban tükrözze a politikai realitásokat. Göncz Kinga szerint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának felállításával új fejezet kezdődött az emberi jogok védelmében. Üdvözölte a tagállamok emberi jogi teljesítményének rendszeres felülvizsgálatát előirányzó programot , és kiemelte, hogy a magyar külpolitika egy sarkalatos pontja a kisebbségek, ezen belül a nemzeti kisebbségek jogainak védelme. A térség történelmére utalva azt mondta, hogy az etnikai feszültségek válságokhoz vezetnek. - A múlt és a jelen etnikai konflik tusai arra emlékeztetnek, hogy az etnikailag sokszínű társadalmaknak nagy szükségük van a kisebbségi kérdések érzékeny és óvatos megközelítésére, szilárd törvényi keretekre, nagylelkű gyakorlatra és a kisebbségi jogokat őrző, szilárdan beágyazott intézmény i garanciákra - fogalmazott az ENSZ tagállamainak képviselői előtt a magyar diplomácia irányítója. Göncz Kinga emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány Budapesten felállította a Demokratikus Átalakítás Nemzetközi Központját, amely kész megosztani a felh almozott tapasztalatokat az újonnan a demokratikus változások útjára lépő országokkal. Magyarország támogatja az ENSZ Demokrácia Alapját, amelynek tanácsadó testületében foglal helyet. Az 1956os forradalom ötvenedik évfordulója alkalmából arra emlékeztete tt, hogy az események a Lengyelország melletti szimpátiatüntetéssel kezdődtek és szolidaritást ajánlott minden szabadságra és demokráciára vágyó nemzetnek. A külügyminiszter megemlékezett Povl BangJensen dán diplomatáról, aki az ENSZ által az 1956os esem ények kivizsgálására felállított bizottságát vezette. A világ konfliktusgócait sorra véve Göncz Kinga az európai béke és stabilitás szempontjából különösen fontosnak tartotta a NyugatBalkánon még nyitott kérdések megoldását. Megállapodást sürgetett Kosz ovó jövőjéről, és leszögezte, hogy ennek a működő multikulturális társadalmat kell szolgálnia. A KözelKeletről szólva támogatásáról biztosította a független, Izraellel békében élő palesztin állam gondolatát. Magyarország Baghlan tartomány újjáépítési csap atának (PRT) átvételével segít Afganisztánban és mint Göncz Kinga emlékeztetett rá, az Európai Unió új tagjaként fokozatosan növeli a legszegényebb térségeknek nyújtott hozzájárulását. Göncz Kinga szerint Magyarország átadhatja majd a tárgyalásos rendsze rváltás tapasztalatait Kubának - mondta el az MTInek hétfőn a magyar külügyminiszter, aki erről is szót ejtett egy rövid megbeszélésen, amelyet amerikai kollégájával, Condoleezza Riceszal folytatott. (MTI) vissza Az RMDSZ napirendjén a székely autonómia Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2006. szeptember 26. Székelyföldnek jár az autonómia - jelentette ki a hét végén Csíkszeredában rendezett önkormányzati vezetői tanácskoz áson Markó Béla RMDSZelnök, kormányfőhelyettes, és ez nagy vihart váltott ki a romániai belpolitikában. A különböző román politikusok ingerült reagálását az a markói megállapítás is okozta, miszerint Románia adófizetőiként a székelyek számára nem elfogadh ató, hogy Bukarest döntse el, mi jó és mi nem jó a Székelyföldnek.
