Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-26
7 London, 2006. szeptember 25., hétfő (MTI) - A román miniszterelnök szerint országának EUcsatlakozása után sem várható román munkavállalók tömeges vándorlása más uniós országokba, sőt, inkább a meredek ütemben növekvő román gazdaság vonz majd külföldi munkaerőt. Calin Tariceanu, aki a januári román és bolgár EUcsatlakozás jóváhagyásáról várt brüsszeli bejelentés előtt adott interjút a Financial Timesnak, azt mondta: országa olyan él énk gazdasági növekedési ciklus közepén tart, amelynek révén 12 éven belül meg fog kétszereződni a GDP. A miniszterelnök szerint a gyors növekedés inkább Romániába vonz majd külföldről munkaerőt. Hozzátette: a román gazdaság máris munkaerőhiánnyal küsz ködik az építőiparban, az információs technológiában, a mezőgazdaságban és bankokban. Tariceanu szerint a pénzügyi szolgáltatásokban a fizetések már most hasonlóak a más európai országokban honos bérszinthez. A román kormányfő a Financial Timesnak adott, hétfőn közölt nyilatkozatában mindenesetre felszólította a jelenlegi uniós országokat, hogy tartsák nyitva határaikat a román munkavállalók előtt, mivel a munkaerő szabad áramlását "minden tagországnak tiszteletben kell tartania". A Romániából és Bulgáriából érkezők nagybritanniai munkavállalásának lehetséges korlátozására utalt a múlt héten John Reid brit belügyminiszter. Reid a brit rendőrfelügyelők szövetségének Chesterben megtartott éves értekezletén felszólalva azt mondta: a kormánynak meg fontoltan kell kezelnie a bevándorlást, és ez vonatkozik a román és a bolgár EUcsatlakozásról szóló, hamarosan esedékes döntésre is. Biztosítani kell a brit közvéleményt arról, hogy a kormány "méltányosan és hozzáértő módon" kezeli "az emberek áramlását", tette hozzá. Előzőleg eltérő vélemények hangzottak el NagyBritanniában a bevándorlásról. A legnagyobb brit szakszervezeti szövetség (TUC) főtitkára, Brendan Barber nemrég azt mondta, hogy a keleti munkavállalók beáramlásának ugyan "vannak hatásai" ( a szociális ellátó rendszerben), de ez annak a következménye, hogy a laza brit foglalkoztatási előírások lehetővé teszik a munkaadóknak a külföldi munkavállalók kizsákmányolását. A megoldás a kizsákmányolás felszámolása, nem pedig a zsaluk behúzása, mondta a TUC első embere. Elismerte, hogy a keleteurópai bevándorlás miatt a szociális hálózat bizonyos elemei "nyomás alá kerültek", de ez gyakran éppen azokban az országrészekben van így, amelyek a leginkább rászorulnak a külföldi munkaerőre. Ha e munkavállal ókat kitiltanák, az érintett városok gazdasága egyszerűen összeomlana, tette hozzá. A brit gyáriparos szövetség (CBI) vezérigazgatója, Richard Lambert ellenben "lélegzetvételnyi szünetet" javasolt Románia és Bulgária januári EUcsatlakozása előtt. Sze rinte "nem szabadna szélesre nyitni az ajtót a két új EUtagállam munkavállalói előtt úgy, ahogy az legutóbb történt". NagyBritannia volt a legnagyobb régi EUtagállam, amely az előző, 2004es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az ú j tagállamok előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. A brit kormány annak idején arra számított, hogy évente legfeljebb 513 ezer tartós letelepülő érkezik KeletEurópából. A legutóbbi hivatalos adatok szerint azonban az eddig nyilvántartásba vett munkavállalók száma megközelíti a 450 ezret, sőt, az egyéni vállalkozókkal együtt, akiknek nem kell külön bejelenteniük munkavállalásukat a belügyminisztériumban, a NagyBritanniában dolgozó keleteurópai EUpolgárok akár 600 ezren is lehetnek. Az új tagállamokból érkezettek mintegy kétharmada lengyel. A hétfői Financial Times a Tariceanuinterjúhoz fűzött kommentárjában megjegyzi, hogy Románia és Bulgária lesz a két legszegényebb tagja az uniónak: mindkét ors zág GDPje a 2004es EUátlag alig 31 százaléka. A két ország "relatív szegénysége" - Romániában a havi átlagbér 200 eurónak felel meg - és a korrupció elleni, jelenleg is folyó harcuk olyan aggodalmakat kelt NyugatEurópában, hogy "ez a bővítés már túl me sszire megy", írta a Financial Times. Nemrég az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző és előrejelző ház, az Economist Intelligence Unit (EIU) azt írta hosszú távú globális előrejelzésében, hogy az Európai Unió nemhogy nem közelít, de a keleti terjesz kedés miatt egyre inkább leszakad az egy főre jutó jövedelem mércéjén az Egyesült Államoktól. A márciusban kiadott, 2020ig szóló világgazdasági prognózis szerint az EUnak az előrejelzési időszak végére 33 tagállama lesz. Bulgária és Románia után két évve l Horvátország is csatlakozik, és 2020ra belép Albánia, BoszniaHercegovina, Macedónia, SzerbiaMontenegró és Törökország is. Az Egyesült Államokhoz mért átlagjövedelmi lemaradás azonban minden egyes bővítési fordulóval növekedni fog, mivel az EU egyr e szegényebb tagországokat vesz fel. A 15 tagú EU fejenkénti átlagjövedelme 2000ben az amerikainak a 70 százaléka volt, ez tavaly 65 százalékra csökkent, jórészt az egy évvel korábbi bővítés miatt. A 33 tagú Európai Unió egy főre jutó átlagjövedelme 2 020ra azonban már csak az 56 százaléka lesz az amerikai szintnek, állt az EIU Londonban kiadott tavaszi előrejelzésében.
