Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-22
14 Távirati Irodának fejtette ki véleményét. Ha egy miniszterelnök hazudik az országának és az Európai Uniónak, úgy gondolom, kárt okoz a demokráciának, és ebből le kell vonnia a helyes következtetést – nyilatkozta a volt nemzetbiztonsági tanácsadó. Brzezinski – aki azután nyilatkozott, hogy részt ve tt a magyar nagykövetség rendezvényén, Charles Gati új ’56os könyvének bemutatóján – úgy vélekedett, Gyurcsány Ferenc hiteltelenné vált. „Világos, hogy milyen következtetést kell levonnia ebből, természetesen le kell mondania” – szögezte le. Mint hozzátet te, valakinek a pártjából vagy a koalícióból át kell vennie a kormányfői posztot. A budapesti zavargásokkal kapcsolatban kijelentette: szó sincsen újabb ’56ról, képtelenség ezt állítani. Magyarországon nem forradalom zajlik a hatalom megszerzése érdekében , és nem is egy idegen megszálló hatalom kiűzése céljából tört ki felkelés. Mint fogalmazott, a zavargások nem valami isteni jelre következtek be, hanem egy komoly politikai probléma van a háttérben. „Mit gondoljon a világ arról, hogy a kormányfő megtévesz ti a választókat és az EUt, ezt elmondja, és ezzel elintézettnek tekinti az ügyet?” – tette fel a kérdést. Brzezinski az egyik legbefolyásosabb amerikai külpolitikai gondolkodó, 1977 és 1981 között Jimmy Carter elnök nemzetbiztonsági tanácsadója volt. Fős zerepet játszott a Camp Davidi folyamatban és a SALT II. tárgyalásokban. vissza Vita Koszovóról − Nem szabtak határidőt a státus meghatározására 2006. szeptember 22. (11. oldal) Sebestyén Imre Az összekötő csoport külügym iniszterei New Yorki ülésükön egyetértettek, hogy az év végéig megoldást kell találni Koszovó státusára. A hathatalmi testület tagjai felszólították Martti Ahtisaarit, az ENSZfőtitkár különmegbízottját, hogy készítse el Koszovó jogállásának rendezésére v onatkozó átfogó tervet, s a két érdekelt fél annak alapján folytasson tárgyalásokat az ENSZdiplomata irányításával. A Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter által vezetett ülésről kiadott közlemény felszólítja a feleket, hogy konstruktívan vegyenek ré szt a tárgyalásokban, a miniszterek pedig mindent megtesznek, hogy még az idén rendezzék a kérdést. Az összekötő csoport – mint a közlemény kiemeli – belátja, hogy Belgrád és Pristina pozíciói igen távol állnak egymástól. Az Egyesült Államok, NagyBritanni a, Franciaország, Németország, Olaszország és Oroszország vezető diplomatái támogatták Martti Ahtisaarit abban az erőfeszítésében, hogy a két fél olyan „realisztikus megoldásra” jusson, amely erősítené a regionális stabilitást, s amely elfogadható lenne Ko szovó népe számára. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elfogadta, hogy törekedni kell a megoldásra még az év vége előtt, de ellenezte a végső határidő meghatározását. Belgrád értelmezése szerint „Moszkva elvszerű álláspontot képvisel a Szerbia számára tö rténelmi fontosságú pillanatban”, hogy tiszteletben kell tartani a nemzetközi jogot, s hogy nem lehet egyoldalúan megváltoztatni a szuverén országok határait, s hogy csak a mindkét fél által elfogadott megoldást hagyhatja jóvá a BT. Így vélekedett Vojiszla v Kostunica szerb miniszterelnök, aki nem mulasztotta el kijelenteni, hogy Szerbia értékelni tudja Oroszország támogatását. Vuk Draskovics szerb külügyminiszter a legfontosabbnak azt nevezte, hogy Oroszország magára maradt ugyan az összekötő csoportban, mégis sikerült elhalasztatni a már elkészített döntést. Oliver Ivanovics koszovói szerb vezető azonban nem lát a kontaktcsoport döntésében semmi látványost. Szerinte nem kell sokat várni Moszkva álláspontjától, Oroszország nem fog ja a koszovói kérdéskör miatt megrontani kapcsolatait Washingtonnal.
