Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-21
10 Most szúrjuk el... 20060921 Egy a világpolitika szempontjából alapvetően jelentéktelen keletközépeurópai ország csak elvétve kerül a világ legszélesebb közvéle ményét formáló tömegmédia vezető hírei közé. Most megtörtént. A hétfő estig eltelt száz évben Magyarország csupán kétszer, 1956 októberében (forradalom és népfelkelés) és 1989 nyarán (a vasfüggöny NDKs turisták előtti megnyitásakor) került a korabeli vilá gsajtó első oldalaira. De még a Magyarországnál négyszer nagyobb, s közismerten sokkal jobb nemzetközi lobbival rendelkező Lengyelország is csupán az 1920. augusztusi lengyel – szovjetorosz háború idején, a második világháború kitörésekor (1939. szeptember) , Karol Wojtyła pápává választásakor (1978. október), a Szolidaritásmozgalom idején (1980. augusztus és 1981. december 13. után), valamint II. János Pál pápa halálakor (2005. április) volt képes uralni – történelmi léptékkel mérve egyegy reklámspotnyi id őre – a világ tömegtájékoztatási eszközeit. Az említett események – e korabeli szenzációk – mára már mindkét országban szervesen beépültek a társadalom történelmi tudatába, s ami ennél is fontosabb, a világ szélesebb közvéleményének a magyarokról, illetve lengyelekről kialakított képébe is. Vagy fogalmazzunk pontosabban: sztereotípiáiba és előítéleteibe, mert annyira azért nem vagyunk fontosak, hogy a világ akkora fáradságot vegyen, hogy képet alkosson rólunk. A világnak az egyes országokról, nemzetekről és népcsoportokról kialakított sztereotípiáit ma különösen a (vizuális) tömegmédiában megjelenő, ilyen alkalmi „történelmi reklámspotok” formálják, és sokszor bármennyire is igazságtalannak tűnik, egész évtizedekre meghatározhatják, mit gondolnak rólunk a tő lünk távol lévők. A világnak például Ruandáról még ötven év múlva is az 1994es hutu – tuszi polgárháború jut majd eszébe, a maga nyolcszázezeregymillió áldozatával, s ennek következtében Kigalinak valószínűleg még egy lengőtekevilágbajnokság megrendezésér e is egészen minimális lesz az esélye az elkövetkezendő évtizedekben. Ebből a szempontból alighanem ma még felmérhetetlen annak a káros hatása, hogy hétfő este a világ legnagyobb hírtelevízióinak „breaking news”ává vált a Magyar Televízió épületének (nota bene: egy magyar közintézménynek) néhány száz vandál általi megtámadása, az előtte álló gépkocsik felgyújtása, majd az épület kifosztása. Kedden a világ láthatta a Parlament előtti szélsőjobboldali Hydeparkot, majd az esti randalírozást a Magyar Rádiónál , a Köztársaság téren és a Rákóczi úton… Jó, ha valamennyien megbarátkozunk azzal, hogy a világ közvéleménye számára jó ideig ez a kép ugrik majd be Magyarország kapcsán, s ezek alapján ítélnek meg bennünket, ezek leszünk mi, magyarok. Függetlenül attól, h ogy mi, az otthon maradottak, jobboldaliak vagy baloldaliak, emeszpések vagy fideszesek, liberálisok vagy demokrata fórumosok mit gondolunk magunkról. Csak remélni merem, hogy a magyar politikai elit tagjai is – akiktől ne vitassuk el, hogy saját politikai logikájuk alapján talán még jót is akarnak nekünk valamennyien – pontosan tisztában vannak azzal a kockázattal, amelyet az ezekben a napokban rólunk készített „történelmi spot”ok hosszú távon jelentenek Magyarországnak. Tisztában vannak azzal, ami vitáik ban és konfliktusaikban helyi értékű és provinciális, s jól el tudják különíteni attól, ami nemzetközi értelemben – például Magyarország megítélése vagy az ide befektetni szándékozók szempontjából – vagy hosszabb távon fontosnak számít. Tisztában vannak az zal: együttesen felelősek azért, hogy napjainkban a magyar vandálok és a szélsőjobb Hydepark Parlament előtti reprezentánsai foglalják el a Magyarországról szóló nemzetközi médiafelületet. Ha mindezzel tisztában vannak (s miért ne lennének, hiszen eleddig valamennyi kormány több százmillió forintot költött el a magyar országimázs külföldön történő javítására), akkor azt is pontosan tudják, hogy nemzetközi megítélésünket itt és most – a fent említettekkel karöltve – leginkább ők maguk szúrják el. vissza A szerző biztonságpolitikai szakértő Tálas Péter Tüntetnek és elítélnek a határon túliak − Tüntetést szervez a magyarság vezetőinek "hazugságpolitikája" ellen a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) Tüntetést szervez a magyarság vezetőinek "hazugságpolitikája" ellen a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsziszentgyörgyi és sepsiszéki elnöksége. Gazda Zoltán, a szervezet sepsiszéki elnöke ma estére gyertyás tüntetésre hívja a szimpatizánsokat. A résztvevők a "magyarság vezetőinek ha zugságpolitikája" ellen tiltakoznak, kérik a magyar kormány lemondását és új választások kiírását.
