Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-20
18 381 korona (413 ezer forint) felett fokozatosan csökkentenék az adómentes jövedelem nagyságát. Akik ennél, vagyis a létminimum tízs zeresénél többet keresnek, azoknak ezen összeg felett minden egyes korona után 25 hallerrel csökkenne az adómentes jövedelmük szintje. Szintén a választási ígéretek beváltásának minimálisan szükséges szintjét keresi Počiatek az áfacsökkentés terén. A kampá nyban a 19 százalékos áfakulcs mérséklését számos termékkörre megígérték, de most első lépésben csak a gyógyszereknél és egyes egészségügyi termékeknél léptetne életbe a pénzügyminisztérium egy csökkentett, 10 százalékos kulcsot. Ez 2,7 milliárd koronás (a GDP 0,18 százalékának megfelelő) bevételkiesést jelentene az államháztartásnak, amelyet a fent említett szjaszigorítás, a vállalkozások által a társasági adójukból a civilszervezetek számára felajánlható 2 százalékos rész költségvetési bevétellé alakítás a, illetve a kisvállalkozások által elszámolható költségek körének szűkítése ellensúlyozna. Még ezután is kérdéses azonban, miként fogja Szlovákia jövőre teljesíteni a 3 százalékos GDParányos deficitkritériumot az euró 2009es bevezetéséhez, hiszen az idé n 4,2 százalékos hiánnyal számol. A szlovák munkaadói szövetség ellenzi a kisvállalkozók költségelszámolási lehetőségeinek szűkítését, mert sok régióban ez a munkanélküliség további emelkedéséhez vezethet – mondta lapunknak Tomáš Malatinský, a szövetség el nöke. Szintén ellenzik az szjaterhek növelését a magas jövedelműeknél, mert a jelenlegi rendszerben is a sokat keresők fizetik be a legtöbb szjat, s terheik emelése elveheti a motivációjukat az iránt, hogy többet vagy jobban dolgozzanak. A civilszervezet eknek felajánlható 2 százalékos adórész megszüntetése a vállalkozások szempontjából semleges. Emelkedő szlovák minimálbér A havi minimálbér 7500 koronára (54 900 forint) emelkedik januártól Szlovákiában az eddigi 6900ról. Ez önmagában is komoly tehernöv ekedés a munkaadóknak, de még nagyobb gond, hogy mintegy negyvenféle juttatás kapcsolódik a minimálbér szintjéhez – mutatott rá Malatinský. Sok alkalmazottnak például a minimálbér négyszeresét vagy ötszörösét kell fizetni bizonyos törvényi előírások szeri nt. vissza Aggályos román beruházások - Nem a verespataki az egyetlen, környezetvédők által vitatott román bányaprojekt Világgazdaság 20060920 Szerző: Takács Gábor A jövő kedden hozza nyilvánosságra az Európai Bizottsá g azt a jelentését, amelyben véglegesen állást foglal Románia és Bulgária csatlakozásának időpontjával kapcsolatban. A döntéshez közeledve ismét felélénkültek a viták arról, vajon Bukarest és Szófia eleget tesze vállalásainak. Magyar szempontból az egyik legfontosabb kérdés az, hogy Románia a környezetvédelem terén EUérettnek tekinthetőe, és hogy a csatlakozás megfelelő jogi garanciákat teremte a 2000ben bekövetkezett tiszai ciánszenynyezéshez hasonló ökológiai katasztrófák megelőzésére. A legtöbb aggá lyt a Verespatakon tervezett felszíni aranybányával kapcsolatban vetették fel környezetvédők és magyar politikusok. Az ügyben ma nemzetközi sajtótájékoztatót tart Brüszszelben Hegyi Gyula szocialista EPképviselő, aki lapunknak előzetesen elmondta: a román és a magyar szakértők között vita van arról, hogy a nemrég elfogadott és 2008ban hatályba lépő uniós bányászati direktíva kizárjae a Verespatakon tervezett ciános technológia alkalmazását. Nyár végén Budapesten és Szegeden is közmeghallgatást tartottak az ügyben, ahol mind a beruházó cég, mind a környezetvédők, mind az érintett lakosság képviselői kifejtették álláspontjukat (VG, augusztus 30., 11. oldal). A Verespatak ügyében hangoztatott érvek és ellenérvek – a munkahelyteremtés és más gazdasági előnyök a környezeti kockázattal szemben – kisebbnagyobb mértékben minden Romániában tervezett bányászati beruházásnál felvetődnek. Bukarestnek az uniós normák átvétele miatt egy sor régi bányát be kellett zárnia, ugyanakkor a foglalkoztatási szempontok és a Kár pátok ásványkincsei mind a kormányzatot, mind a külföldi beruházókat újabb és újabb projektekre csábítják – mutat rá Olajos Péter néppárti EPképviselő. Jelentős, ám a verespatakinál sokkal kisebb nyilvánosságot kapott beruházás például az a szienitbánya, amelyet az olasz Gruppo Minerali kíván megvalósítani a székelyföldi Gyergyóditró szomszédságában. Mint a Greentransylvania.ro hírportál tudósításából kiderül, a cég 6 millió euró értékű beruházást tervez, amelynek köszönhetően legalább húsz éven keresztül termelnék ki az üveg- és kerámiagyártáshoz szükséges nyersanyagot. A projekt nagyon csábító, hiszen ilyen jó minőségű szienit Európában csak Norvégiában és a Gyergyóimedencében fordul elő. A bánya salakanyagát azonban a községhez közeli Cengellértetőn tá rolnák, és a helyi lakosság attól tart, hogy a lerakott radioaktív anyag – no meg a községen átdübörgő sok száz teherautó – veszélyeztetné az
