Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-20
10 EU: kívülről erős, belülről gyenge 2006. szeptember 19. F. K. - T. Cs. Am íg nincs uniós alkotmány, a nyomásgyakorláson kívül alig van eszköze az Európai Uniónak a szlovákiai magyar kisebbség jogainak védelmére. Úgy tűnik, Brüsszel elismeréséért csak azok az országok küzdenek, amelyek belépni készülnek az unióba. Az Európai P arlament külügyi bizottsága nemrég több tízmillió eurós támogatást szavazott meg néhány ország számára, azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartják a kisebbségi alapelveket. A hír akár bíztató is lehetne a szlovákiai magyarságot ért verbális és nem verb ális támadások miatt az unióval fenyegetőzők számára, ám az említett feltételekkel beígért támogatásokra nem uniós, hanem a csatlakozásra váró balkáni országok ácsingóznak. Az unión belül ugyanis, bár a diszkriminációmentesség alapelv, az előforduló polit ikai szélsőségek, kisebbségvédelmi aggályok kezelésére a politikai nyomásgyakorláson kívül nincs eszköz. Ráadásul az EU szélsőségekkel szembeni érzékenységi küszöbe is egyre magasabb, így a konfliktusokat brüsszeli közvetítéssel, de továbbra is tagállami s zinten kell rendezni. Osztrák és olasz példa E problémával először 2000ben szembesült a közösség, amikor Ausztriában a konzervatív néppárt koalíciós társaként a Jörg Haider vezette szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt került hatalomra. Bár kormányprog ramjuk megfelelt az európai értékeknek, Haider pártja a II. világháborús kérdésekben szélsőséges nézeteket vallott, és ezt az unió sérelmezte. Az Európai Unió akkor szankciókkal sújtotta a Schüsselkormányt, mely a gyakorlatban azt jelentette, hogy az oszt rák politikusok nem kaptak meghívást az unió üléseire, illetve jó néhányan egyszerűen nem álltak szóba velük, így nem vehettek részt a döntéshozatalban. Bár az osztrákokkal szembeni fellépés nem gazdasági jellegű volt, ellentétben állt az unió azon alapel vével, mely szerint a tagországokat nem lehet korlátozni a közösség munkájában való részvételben, így az elutasítás fokozatosan csökkent, és nyolc hónap múlva teljesen meg is szűnt. Pont emiatt elhamarkodott volt a szélsőségesek megjelenésére adott uniós v álasz – foglalta össze a történteket Dr. Kiss J. László, a Teleki Intézet főigazgatóhelyettese. Szintén egy szélsőséges párt parlamenti legitimációjával szembesült az EU, amikor Silvio Berlsusconi koalíciós kormányában helyet kapott egy olasz neofasiszta párt. A Nemzeti Szövetség nevű formációnak azonban sikerült „tisztázni magát”, amikor kinyilvánította az európai értékekkel szembeni elkötelezettségét, és olyan gesztusokat tett, mint például egy Izraelbe történő külügyminiszteri látogatás. Az unió szélső ségekkel szembeni érzékenységi küszöbe az osztrák példa óta azonban fokozatosan gyengült – véli Kiss J. László, aki szerint az EUcsatlakozással létrejött integrált térségtől nem lehet a kisebbségi konfliktusok automatikus megszűnését várni, főleg KözépEu rópában, ahol az állam és a nemzethatárok nem fedik egymást. Amíg nincs alkotmány Az Európai Unióban a kisebbségi ügyek hivatalosan az Európai Tanács hatáskörébe tartoznak, ezen belül a Kisebbségi Tanácsadó Bizottság és az ECRI, a rasszizmus és diszkrim ináció ellenes szervezet foglalkozik a kérdéssel, ám többnyire egyedi eseteket vizsgálnak ki, és hatáskörük igen korlátozott. A kisebbségi jogok védelmére tehát az EU intézményi struktúrájában nincs külön szerv, az egyedi esetek bemutatására, megvitatására az Európai Parlamenten belüli felszólalások alkalmasak, kezelésükre a politikai nyomásgyakorláson, elszigetelésen kívül azonban nincs más eszköz. Ezt erősítette meg lapunknak SzentIványi István, az Európai Parlament SZDSZes képviselője is, aki szerint habár az EUn belül a diszkriminációmentesség alapelv, és a szervezet tagjai is csak demokratikus rendszerek lehetnek, az EU az uniós Alkotmány hián ya miatt nem rendelkezik egységes, kikényszeríthető szankciórendszerrel a politikai szélsőségek kezelésére. A szlovákmagyar helyzet esetén a pozsonyi kormányra kivetendő szankciókról azonban csupán a helyzet eszkalálódása esetén érdemes beszélni, abban az esetben, ha a honfitársaink elleni diszkrimináció a költségvetésen keresztül akár szlovákiai magyar intézményeket is érintene – véli a politikus.
