Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-02
7 sajnos nem egészen ezt mutatja…” – fogalmazott az elnök. Pék további aggodalmainak is hangot adott: „Eddig is óvatosak voltak az emberek, így például a hivatalokban sem igazán terjedt el a magyar nyelv használata, annak dacára, hogy nem volt félelemmel teli légkör. A mostani történéseknek meglesz a hatása: valószínűleg kevesebb gyerek megy majd magyar nyelvű is kolába. A civil szervezetekkel már egy közleményt is megfogalmaztunk, ebben az extrém erők ellen lépünk fel és a politikai megegyezés mellett emeljük fel szavunkat”. Szigeti László, az iskolaügyi tárca volt vezetője a Hídlapnak korábban elmondta, hogy a fe lvidékieknek rossz emlékei fűződnek az 1994 és 1998 közti kormányzati időszakhoz, amikor szintén a nemzetiek pártjának egyik tagja töltötte be az oktatási miniszteri tisztséget. „Ennek ellenére szeretném nyugalomra és higgadtságra inteni a szülőket és a pe dagógusokat egyaránt, mert minden rossz érzésem ellenére is azt gondolom, hogy a szlovákiai magyar iskolákat nem lehet megszüntetni” – mondta az MKPs politikus, majd hozzátette: „résen kell lenni, ha pedig veszélyeztetve érzik a magyar tannyelvű iskolákat , kellőképpen kell reagálni rá”. Mikolaj más egyetemekhez hasonlóan a Selye János Egyetemet is akkreditálási folyamatnak veti alá, nyilatkozata szerint az átvilágítás eredménye alapján születik majd meg a döntés az iskola további sorsáról. Albert Sándo r, az intézmény rektora lapunknak elmondta, hogy állnak elébe a megmérettetésnek, mindemellett reméli, nem okoz komolyan kellemetlenséget az átvilágítás, véleménye szerint elképzelhetetlen, hogy az összes szakkal kapcsolatosan találjanak kifogást. vissza Autonómia lesz, de mekkora? Vajdaságma.info 2006. szeptember 2. [11:33 ] Szerző: Márton Attila Úgy tűnik, lesz valami Vajdaság autonómiájából. A tartományi hatalomnak mintha sikerült volna megnyernie az Európai Unió egyes magas rangú tisztségviselőit az ügynek. Így például Doris Pack, az Európai Parlament délkeleteurópai o rszágokkal együttműködő küldöttségének elnöke pénteken Újvidéken kijelentette, hogy Vajdaságnak Szerbia új alkotmányában szélesebb körű autonómiát kell kapnia. Ennél a kijelentésnél csak az indoklás a fontosabb: Pack szerint ez az egyik előfeltétele Szerbi a demokratizálódásának és gazdasági fejlődésének -- az üzenet tehát a szerbiai hatalomnak szól, a feladó pedig brüsszeli címmel rendelkezik. A határmenti régióknak az európai integrációban betöltött szerepéről szervezett újvidéki nemzetközi konferencián P ack azt mondta, hogy Szerbia decentralizálása és Vajdaság autonómiája nem az elszakadási törekvések témakörébe tartozik, hanem Szerbia minden polgárának érdekét szolgálja. A német politikus bizonyos mértékig támogatja a szerbiai kormány azon igényét, hogy decentralizálják Koszovót, mert ez javítaná az ottani szerb kisebbség helyzetét. Ugyanakkor – mintegy megkövetelve az elvszerűséget -- hozzátette, hogy a központi kormány nem tagadhatja egész Szerbia decentralizálásának és Vajdaság autonómiájának a szükség ességét. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az EU jelenleg prioritásként kezeli Vajdaság autonómiájának ügyét Szerbia viszonylatában, de nyugtázni lehet – nem csupán Pack asszony felszólalása alapján -, hogy nem volt sikertelen a tartományi hatalmi ko alíció, elsősorban annak leginkább autonomista része – a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezetői – által 2001ben megkezdett nemzetközi lobbizás. Talán az sem véletlen, hogy a magyar külügyminiszter asszony nemrég Belgrádban járva Vajdaság autonómiájának szükségességéről beszélt, annál is inkább, hogy jogosan feltételezhető, hogy ilyen ügyekben a jelenlegi budapesti kormány nem nyilatkozna az EU elképzeléseivel ellentétben. Vajdaság autonómiája ugyanis akkora lesz, amekkorát az ún. Nyugat rá tud erőszakol ni a központi hatalomra. Szerbiában már legalább 15 éve nem történhet semmi változás nyugati beleszólás nélkül. Miloševićet sem lehetett megbuktatni amerikai és európai segítség híján, amely nem csak titkosszolgálati és anyagi téren nyilvánult meg, hanem e lsőssorban abban, hogy – tiszavirág életű – egységbe kovácsolta a közismerten tehetetlen szerbiai ellenzéket. Most sem más a helyzet: a minap egy megbízhatónak mondható szerbiai napilap, a Blic arról írt, hogy Boris Tadić államfő nemcsak Koszovóról fog maj d tárgyalni Washingtonban az amerikai kormányzat legmagasabb rangú tisztségviselőivel, hanem a Szerb Radikális Párt elleni összefogásról is, mert az amerikaiak «demokratikus kormányt» szeretnének látni Szerbiában a következő választások után. Vajdaság aut onómiája tehát nem valósulhat meg „szerbszerb kérdésként” vagy „kisebbségi kérdésként”, hanem csak a nemzetközi nyomás eredményeként. Az autonómia szóba azonban sok minden „belefér”. Vajdaság hivatalosan most is autonóm tartomány, gyakorlatilag azonban é deskevés önkormányzatisággal. A jelenlegi szerbiai kormány szerint az autonómia fokát az határozná meg, hogy a szerbiai parlament mit tart jónak. A másik oldalon a megrögzött autonomisták is
