Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-14
33 Magyar Nemzet 2006. szeptember 14. Tüntetés helyett sajtótájékoztató. Toroczkai László, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöke tegnap nyilatkozatban közölte „mélységes megdöbbenését” a szervezet pozsonyi t üntetésének betiltása miatt. A HVIM elnöke ugyanakkor közölte, sajtótájékoztatót tart a demonstráció eredetileg meghirdetett időpontjában a szlovák belügyminisztérium épülete előtt, ahol bemutatja azokat a háromnyelvű transzparenseket, amelyek alatt felvon ultak volna. Korábban a Magyar Koalíció Pártja is erőteljesen ellenezte a szervezet pozsonyi megmozdulását. (MN) Szlovákiának az intoleranciával és szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben elfogadott parlamenti nyilatkozatát át kell ültetnie a gyakorlatba. Ezt Hannes Swoboda osztrák európai parlamenti képviselő mondta, aki szerint most már itt az ideje a cselekvésnek. A pozsonyi Pátria rádió által ismertetett nyilatkozatában a politikus azt hangoztatta, hogy a legszebb szavak sem javítanak a helyzeten, ha n em követik őket konkrét tettek. „Az intolerancia problémáját nem lehet csak nyilatkozatokkal megoldani, és Szlovákiának mint az Európai Unió tagországának azonosulnia kell a közösség által elfogadott elvekkel” – hangsúlyozta az Osztrák Szociáldemokrata Pár t európai parlamenti képviselője az APA hírügynökségnek. A kisebbségi jogokhoz kapcsolódó hír, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága elfogadta SzentIványi István (SZDSZ) javaslatát az EU 2007. évi költségvetésének külügyi kiadásairól. Ennek értelmé ben a bizottság 28 millió euró pótlólagos forrást szavazott meg a NyugatBalkán azon potenciális tagjelölt országainak, amelyek esetében a növekmény 2006hoz viszonyítva nem éri el a tíz százalékot. Ebből a Szerbiának juttatandó 13 millió eurós többletforr ás folyósításának előfeltétele Szerbia teljes körű együttműködése a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, illetve előrehaladás a kisebbségi jogok védelme terén – írta az EurActív hírportál. „Az Európai Parlament első ízben tett függővé támogatási forrásokat a k isebbségi jogok terén elért előrehaladástól” – hangsúlyozta a képviselő. vissza Fel kell számolni a Benesdekrétumokat! - Bernd Posselt CSUpolitikus szerint illúzió, hogy az Európai Unióban magától megoldódnak a nemzeti kisebbségek problémái Magyar Nemzet 2006. szeptember 14. Szerző: Stefan Lázár Sajnos a demokráciákban is léteznek bolond politikusok – utalt Ján Slotára, a Szlovák Nemzeti Párt elnökére Bernd Posselt, a szudétanémetek szervezetének vezetője. Lapunknak ad ott interjújában a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa – aki egyben az Európai Parlament külügyi és szabadságjogi bizottságának tagja is – Münchenben született, de a II. világháborút követően a csehek által kitelepített német család leszármazot tja, hat esztendő óta képviseli a szudétanémetek érdekeit. Létezik megközelítően elfogadható magyarázat Prága és Pozsony merev elutasítására a Benesdekrétumok eltörlését illetően? – Szerintem primitív komplexusról beszélhetünk. Ez éppen úgy fakad félelem ből, mint az elfojtott igazságtalanságtudatból. Sigmund Freud szerint az eltitkolt komplexus egy napon sokkal rosszabb hatással kerül felszínre, ha nem kezelik megfelelően. Úgy vélem, minden nép érdeke, hogy történetének sötét pontjait feldolgozza, hiszen ezen keresztül felszabadultabbnak érezheti magát. Azt, hogy e feladatot miként lehet példamutatóan megoldani, éppen a magyarok mutatták meg. A rendszerváltást követően azonnal foglalkoztak az elűzetés problémájával, gondoskodtak a dunai svábok rehabilitálá sáról és olyan gesztusról, amely alig került pénzbe, de erkölcsileg komoly hatással járt – ezzel öntudatos EUjelöltként léphettek fel. A magyar példa bizonyítja: egy nép nemzeti érdeke, hogy történelmének fekete fázisát feldolgozza – mint ezt a németek is tették. – Az EU számtalan politikusa úgy gondolta, hogy az unión belül maguktól megoldódnak a kisebbségi problémák. Hogyan látja a helyzetet tizenhat esztendővel a vasfüggöny leomlása után? – Az ilyen meggyőződést mindig illúziónak tartottam. Alfons Goppel egykori bajor miniszterelnök már 1979ben megállapította: az EUn belül elő kell készíteni a kisebbségek jogaira vonatkozó szabályokat, felkészülve arra a lehetőségre, hogy befejeződik a kontinens megosztottsága. Sajnos ez a jogi előírás mind a mai napig nem jött létre. Az első lépés ebbe az irányba a közösség alkotmánya, az emberi szabadságjogok chartája lenne, amit eddig nem ratifikáltak. – Magyarország számára az új szlovák kormány gondoskodik feszültségekről. A magyar kisebbséget ismételten verbális és tettleg es támadások érik. Felfigyeltek erre Strasbourgban?
