Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-14
21 nemzetközi magyarázatkérés előli kitérésre nem jó módszer a krétaevés. Attól ugyanis nemcsak az „áldozat” láza ugrik fel, hanem a vizsgabiztos vérnyomása is. vissza Szerzo: Csinta Sam u Befejezte brüsszeli lobbiútját az erdélyi küldöttség 20060914 Nehezítette a Brüsszelben lobbizó erdélyi magyar küldöttség dolgát, hogy az RMDSZ a bukaresti törvényhozásban szembefordult az igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc EU által szorgalmazott jogszabályaival. „Valamennyi tárgyalópartnerünk megemlítette azt a levelet, amelyet a vitatott törvények ügyében Olli Rehn és Franco Frattini EUbiztos küldött Markó Bélának – jelentette ki a Krónik ának Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. – Olyan is akadt, aki megkérdezte: hogyan is várhatja el az RMDSZ, hogy a koalíciós partnerei megszavazzák a kisebbségi törvényt, ha a szövetség épp az EU által megkövetelt jogszabályokban fordul szembe a partnereivel.” A téma kellemetlenségét Toró Tibor képviselő, az erdélyi küldöttség egyik RMDSZes tagja is megerősítette. „Bizony, nem mindig éreztem jól magam a tárgyalásokon. Ráadásul az igazságügyi reform tekintetében magam is azt az ál láspontot tartom helyesnek, amelyet Monica Macovei és az Európai Unió sürget, és amelyikkel a szövetség szembehelyezkedett” – ecsetelte Toró. A korrupcióellenes csomag részét képező feddhetetlenségi ügynökség tekintetében viszont a képviselő is indokoltn ak tartotta az RMDSZ kifogásait. Úgy vélte, ebben a kérdésben meg lehet találni azt a kompromisszumot, amely Brüszszelben is, Bukarestben is elfogadható. A küldöttség azonban nem a bukaresti parlamenti viták üzenetét, hanem az erdélyi magyarság problémáit próbálta ismertetni az Európai Unió illetékeseivel. „Arra próbáltuk ráirányítani a figyelmet, hogy az erdélyi magyarság problémái szerepeltek a korábbi országjelentésekben, aztán kimaradtak belolük, pedig továbbra sem oldódtak meg” – jelentette ki a Krónik ának Tokés László, a brüsszeli küldöttség vezetoje. Az EMNTelnök az eroteljes román lobbi következményének tekintette, hogy a magyar kérdések rendre kimaradtak az EUdokumentumokból, és sajnálatosnak tartotta, hogy korábban az RMDSZ is ennek a román lobbi nak a hatását erosítette. Azt azonban szerencsésnek vélte, hogy most Markó Béla beleegyezésével csatlakozhatott a brüszszeli lobbizókhoz Toró T. Tibor képviselo és Sógor Csaba szenátor. „Sógor Csabát a tavasszal még megrótta a szövetség azért, hogy velünk tartott” – emlékeztetett Tokés László. A mostani közös fellépésnek Toró szerint is pozitív üzenete volt. Amint a képviselo elmondta, ez azért fontos, mert épp most végzik az utolsó simításokat a szeptember 26án közzéteendo, Romániáról szóló országjelent ésen, a dokumentumnak pedig jelentos kihatása lesz az EUcsatlakozás után is. Az erdélyi csoport egyébként azt tapasztalta, hogy Brüsszelben már tényként kezelik Románia 2007 január elsejei csatlakozását. „Ezt a dátumot senki sem kérdojelezte meg” – magya rázta Toró, aki a Pierre Moscovicicsel folytatott több órás párbeszédet tartotta a brüsszeli út legfontosabb eseményének. Mint jelezte, Moscovici a román csatlakozási iroda vezetoje, és gyakorlatilag o írja a Romániáról szóló országjelentést, amelyet majd Olli Rehn bovítési biztos terjeszt az Európai Bizottság elé. Az erdélyi csoport beadványban emlékeztette Moscovicit arra, hogy az egyházi ingatlanok restitúciója, a magyar nyelvu egyetem létrehozása, a közösségi autonómia elfogadása és a választási törv ény diszkriminatív cikkelyeinek a kiiktatása továbbra is várat magára. „Arról próbáltuk meggyozni Moscovici urat, hogy a romániai reform folytatása és a magyarság helyzetének javulása szempontjából jó lenne, ha az országjelentésben említést tennének általá ban a kisebbségi kérdésrol, és sajátosan a magyar kisebbség helyzetérol. Úgy éreztük, hogy érveink meghallgató fülekre találtak” – jelentette ki a képviselo. Az erdélyi küldöttség találkozott Elmar Brockkal, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnök ével, aki támogatást ígért ahhoz, hogy a parlamenti jelentésben szerepelnek majd a sajátos magyar kérdések. Valamennyi brüsszeli illetékes megemlítette, hogy Románia és Bulgária esetében lényegesen hangsúlyosabb lesz a csatlakozás utáni számonkérés, mint a korábbi csatlakozók esetében. vissza Kormánytámogatás a magyar megyéknek
