Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-13
27 Ugyanakkor természetesen el kell ismernünk a parlamenti képviselők jogát, hogy módosító javaslatokat tegyenek, kiiktatva ezáltal néhány olyan rendelkezést, am elyeknek más törvényekben a helyük, és megelőzve egyúttal az új ügynökség meg a rendőrség, ügyészség és bíróság közti hatásköri átfedéseket. De ezeknek a módosításoknak nem szabad sem a törvény elfogadását lassítaniuk, sem a hatékonyságát csökkenteniük. Me ggyőződésem, hogy mielőbb sikerül egy olyan törvényt elfogadni, amely maradéktalanul megfelel az Önök által is többször hangsúlyozott alapelveknek. Tisztelt Frattini úr, tisztelt Rehn úr, Találkozásunk során megígértem, hogy tájékoztatom Önöket a nemzet i kisebbségek jogállását szabályozó törvénytervezet helyzetéről, hiszen az etnikumközi viszonyok alakulása rendkívüli jelentőséggel bír ennek a térségnek a jövője szempontjából, ahol Románia is található. A romániai magyar közösség képviselőjeként köszönet tel tartozom Önöknek, hogy figyelemmel kísérik a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását Romániában. Sajnálom, hogy a parlamenti vita kapcsán egyelőre semmiféle pozitív előrelépésről nem számolhatok be, és bízom abban, hogy akárcsak a fentebb említett törvénytervezetek esetében, Önök a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet holtpontról való kimozdításában is segíteni fognak, hiszen a korrupcióellenes küzdelemhez hasonlóan, egy mindannyiunk számára létfontosságú kérdést akarunk megoldani , amikor a szubszidiaritás és a kulturális autonómia elvének megfelelő jogokat kívánunk megadni a nemzeti kisebbségeknek. Fogadják, kérem, őszinte megbecsülésemet: MARKÓ BÉLA miniszterelnökhelyettes vissza Egyházi hozzá járulással asszimilálták a csángókat Új Magyar Szó 2006. szeptember 13. Szerző: Isán István Csongor A csángók asszimilálása érdekében szövetkeztek a szélsőjobb szimpatizánsai, a Ceausescurezsim szolgái, a Szekuritáté és a katolikus klérus, állítja lapu nknak adott interjújában Varga Andrea történész, a csángó kérdés szakértője. - Hogyan alakult ki kontinuitás a 30as évek szélsőjobboldali román közélete és a Ceausescuidőszak között a csángó kérdésben (is)? - A szélsőjobboldal fogalma egy általános kife jezés. Nincs olyan állam, ahol ne létezne ilyen eszméket valló egyének csoportosulása. A dolgot nevezhetjük "intoleráns nacionalizmusnak" vagy "abszurd hazafiságnak" is anélkül, hogy összetévesztenénk a fogalmakat. Visszatérve a kérdésre, talán mondhatjuk, hogy a 30as évek intoleráns nacionalizmusát átvették a Ceausescuidőszak kommunista nacionalizmusának ideológusai. Ennek az ideológiának első tétele a történelem újbóli feltalálása. Az első célpont Magyarország volt, és mindaz, ami kapcsolatban volt a szomszédos országgal. Nyilván magyar nemzeti kisebbségként a csángóknak az erdélyi magyarsággal azonos volt a sorsuk. Hogy semlegesítsék bármilyen identitástörekvésüket, az állambiztonság a katolikus egyház intoleranciájára épített, és fordítva, a moldvai katolikus hierarchia kihasználta az állambiztonsági szervek lehetőségeit, csakhogy bevégezze a Moldvában évszázadok óta élő, magyarul beszélők asszimilációját. - Miként alakult át a nyolcvanas évekre a moldvai római katolikus klérus megfélemlített beszer vezettek közösségéből hazafias "együttműködők" hálózatává? - Az eredményes munka érdekében a Szekuritáté a klérus soraiban beszervezett informátorokból álló aktív és nagy létszámú hálózattal dolgozott. A Szekuritáté irattárának dokumentumai szerint minden negyedik papot (kultuszkiszolgálót, ahogy a biztonsági szolgálat meghatározta) "forrásként" vagy "minősített informátorként" szerveztek be.
