Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-13
13 Borbély Béla kitüntetett magyar fotográfus Magyar Királyi Városok, Ezer éve Európában című kiállítását megnyitva a szervező, Herczog Edit (MSZP) EPképviselő egyebek között arról beszélt, hogy többrétű párhuzam vonható az ezer évvel ezelőtti magyarok európai letelepedése és a XXI. századi Európa globalizált világában való elhelyezkedése között. Dávid Ibolya - ak i Brüsszelben tartózkodva udvariassági látogatást tett az Európai Néppárt vezetésénél, Kovács László európai biztosnál, valamint a Magyarország Európai Unió melletti képviseletét vezető Kiss Tibor nagykövetnél - leszögezte, hogy míg 1945 után NyugatEurópá ban a fellendülés időszaka következett, KözépEurópára újabb megpróbáltatások jöttek. A jogi, politikai és morális értelemben ma is hatályos Benesdekrétumokban megtestesülő szellemiségnek, nemzetiségi politikának az újraegyesült Európában nincs helye - szögezte le. Olajos Péter, az MDF egyetlen EPképviselője - a Soha Többé! kiállítás társházigazdáival, Bauer Edit és DukaZólyomi Árpád szlovákiai magyar EPképviselőkkel közösen - arról beszélt, hogy a tárlat szervezése már tavasszal elkezdődött, í gy véletlen az egybeesés a szlovákmagyar viszony feszültebbé válásával. Jelezte azt is, hogy a kiállítás kapcsán a nyugateurópai EPképviselők - a tárlat fő "célcsoportja" - gratuláltak ahhoz, míg a cseh és szlovák képviselők egy része nemtetszését fejez te ki. Hozzátette, ez a szervezőket nem érte váratlanul, de a tárlat többek között annak a megfontolásnak a jegyében született, hogy le kell zárni azokat a fájdalmakat, amelyeket az érintett nemzetek okoztak egymásnak. A Folyamat Társaság Őry Csaba (F ideszMPSZ) szervezte tárlatával kapcsolatban Szájer József egyebek között elmondta, az emlékév kapcsán a magyar képviselők azt szeretnék, ha az EPkiállításokat látogatók minél többet megtudnának Magyarországról. A kortárs művészetet képviselő kiállítássa l a magyar kultúra szélesebb értelemben vett bemutatása volt a cél az 56os emlékév keretében - tette hozzá. A magyar királyi városok történelmével foglalkozó harmadik kiállítást - Boldizs Kálmánnéval, Székesfehérvár alpolgármesterével közösen - útjár a indítva Herczog Edit kifejtette, hogy miközben a honfoglalás után az új magyar állam, a világi közigazgatás a római egyház rendkívül szigorú intézmény- és szabályrendszeréhez igazodott, arra támaszkodva tudott felemelkedni és megerősödni, az ország 2004ben egy másik, hasonlóan komoly és összetett intézményrendszerbe lépett be, az Európai Unióba. "Az uniónak meglesze a szükséges ereje, hogy a tagjait az akkori Rómához hasonló hatékonysággal összefogja, és a tagállamoknak meglesze a fegyelmük és rát ermettségük, hogy az unióra támaszkodva tovább emelkedjenek és erősödjenek?" - tette fel Herczog Edit a kérdést, amelyre mindjárt válaszolt is, igennel. Utóbbi megnyitón külön műsorral lépett fel a székesfehérvári Alba Regia táncegyüttes junior csoport ja HahnKakas István vezetésével. vissza Tabajdi szerint az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács összefogása lehetőség a hatékony érdekképviseletre Brüsszel, 2006. szeptember 12., kedd (MTI) - Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács összefogása az egyetlen lehetőség a romániai magyarság hatékony érdekképviseletére az európai fórumokon - hangoztatta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője Brüsszelben találkozva az erdélyi magyar politika i erők által delegált küldöttséggel az MSZP EPküldöttségének az MTIhez kedden eljuttatott közleménye szerint. A találkozón részt vett Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Sógor Csaba, az RMDSZ Hargita megyei szenátora, Toró T. Tibor , az RMDSZ képviselője, Szilágyi Zsolt, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának tagja és Sándor Krisztina a Magyar Ifjúsági Tanács tagja, míg az MSZPt Tabajdi mellett Fazakas Szabolcs, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke képviselte. Tabajdi Csaba üdvözölte, hogy a küldöttség az erdélyi magyar politikai spektrum egészét képviseli. Megalapozottnak tartotta a készülő Romániaországjelentéssel kapcsolatos aggodalmakat, hiszen szerinte már a 2006. májusi országjelentés sem tükrözte megfelelően a r omániai kisebbségi helyzetet. Fazakas Szabolcs elmondta, hogy a belépés időpontjáig lehet igazán hatékony követelményeket támasztani a csatlakozásra váró országokkal szemben, ezért a kisebbségi kérdések rögzítése az országjelentésben biztosítékot jelen tene a későbbi ellenőrzések során. A jelenlévők hangsúlyozták, az elsődleges cél az, hogy Románia 2007. január 1jén csatlakozzon az unióhoz, de a csatlakozásig hátralévő időszakban olyan feltételeket kell támasztani, amelyek a később számon kérhetőek. Tabajdi kiemelte, hogy a román képviselőknek fel kellene hagyniuk az időhúzással, és a parlamentnek minél előbb el kell fogadnia a kisebbségi törvényt, mert ezt a feltételt az unió a közeljövőben mindenképpen számon fogja kérni.
