Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-11
17 Fábry Zoltán szobra, úgy gondolom, Érsekújvár sem engedhette meg magának, hogy a magyar avantgárd legnagyobb alakját kiszorítsák a szülővárosából" - fogalmazott Csáky Pál. A szobor leleplezésénél a város és a kö rnyék polgárai, a szlovákiai magyar kulturális szervezetek és a közélet képviselői voltak jelen. Magyarországot Csaplár Ferenc, a Kassák Múzeum igazgatója képviselte az ünnepségen. vissza Az osztrák házelnök fontos kisebbsé gnek nevezte az ausztriai magyar népcsoportot Keller Tivadar, az MTI tudósítója jelenti: Bécs, 2006. szeptember 9., szombat (MTI) - A magyarok nagyon fontos népcsoportot alkotnak Ausztriában az osztrák parlament elnöke szerint, aki szombaton felszó lalt azon a felsőpulyai (Oberpullendorf) tanácskozáson, amelyet a nyugateurópai országos magyar szervezetek rendeztek 1956 utóélete Ausztriában - Európában, a meneküléstől az integrációig témakörben. Andreas Khol néppárti (ÖVP) házelnök felszólalása e lőtt az MTInek adott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy e népcsoport egy részét a burgenlandi magyar kisebbségiek alkotják, míg másik része azok közül került ki, akik 1956ban Magyarországról menekültek el. Ez utóbbiak számát mintegy 18 ezerre becsü lte. Khol - aki Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével együtt a felsőpulyai rendezvény védnökei közé tartozik - kiemelte, hogy az Ausztriában letelepedett 56os magyarok és családtagjaik nagyon fontos részét jelentik a mai ausztriai társadalomnak . Utalt arra, hogy az alpesi országban szeretik a magyarokat. Kifejtette, hogy ennek jegyében érkezett a tanácskozásra, hogy ott "Köszöntünk sógor" kifejezéssel - magyarul - üdvözölje a résztvevőket. A politikus a magyarországi forradalom jelentőségét méltatva emlékeztetett arra, hogy a keletnémetek 1953as lázadása után 1956ban a magyarok voltak az elsők, akik bátorsággal és civil kurázsival, az életüket kockáztatva harcoltak a kommunista diktatúra ellen. Ez pedig a szimpátia és a segítségnyújtási k észség kinyilvánításának a hullámát indította el az osztrákok körében a magyarokkal kapcsolatban. - Mi mintegy 200 ezer magyart fogadtunk be, ami nem megterhelést jelentett, hanem a magyarok iránti szimpátia óriási hullámának a kifejlődését eredményezte. Ú gy vélem, hogy egyúttal a magyarosztrák viszonyt is teljességgel új alapra állította. A politikus szerint az 1956os forradalom figyelmeztető előjel volt a szovjet kommunizmus számára, ami világtörténelmi jelentőségű. Az osztrákok számára pedig lehet őséget adott arra, hogy "a magyarokhoz fűződő régi és őszinte barátságunkat bizonyítsuk, ami fontos volt a számunkra" - mondta az osztrák parlament elnöke. Andreas Khol a tanácskozás - közel kéttucatnyi országból érkezett - mintegy 250 résztvevője előt t elhangzott felszólalásában méltatta Ausztria és Magyarország jelenlegi kapcsolatait is. Megelítette, hogy Wolfgang Schüssel kancellár kiválóan együttműködik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. A hallgatóság soraiból hallható zajongásra hozzáfűzte, nem ak ar pártpropagandát folytatni, és kijelentette, hogy a kancellár Orbán Viktorral is jól együttműködött, s megjegyzését taps kísérte. Szili Katalin felszólalásában tisztelettel emlékeztetett azokra, akik, bár idegen országban, ám magyar öntudattal, magya r emlékekkel őrizték hazafiságukat, hazaszeretetüket. "Nekik - Önöknek - is köszönhetjük azt, amire büszkék vagyunk: hogy a sokszínű, sokhangú 56 reményeiből megvalósult a demokratikus köztársaság. Mindnyájunk sikere, hogy köztársaságunk a rendszerváltás ó ta eltelt 16 év alatt visszaszerezte Magyarország méltó helyét, és csatlakozott az unióhoz" - emelte ki. Úgy fogalmazott, hogy az utókor befejezte azt, "amit Önök 1956. október 23án elkezdtek: létrejött egy szabad ország, a demokratikus Magyar Köztársaság ". vissza A magyarszerb együttműködésről tárgyalt Boris Tadiccsal Sólyom László Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Zenta, 2006. szeptember 10., vasárnap (MTI) - Az északbácskai Zenta jubileumi ünnepségének díszvendége volt, Boris Tadic szerb állam elnökkel a magyarszerb kapcsolatokról tárgyalt, s a délvidéki magyarság helyzetével ismerkedett vasárnap Sólyom László köztársasági elnök. A városi rang elnyerésének ötszázadik évfordulóját ünneplő Tiszaparti város képviselőtestülete ünnepi ülésének nagy tapssal fogadott díszvendége volt a két államfő, aki a megemlékezés után a tervezettnél jóval hosszabbra nyúló négyszemközti tárgyalást is folytatott. Sólyom László ezt követően, a sajtónak adott nyilatkozatában leszögezte, hogy Magyarország stratégia i partnerének tekinti Szerbiát, és mindent megtesz azért, hogy segítse csatlakozását az Európai Unióhoz. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az EUcsatlakozásra vágyó országoknak teljesíteniük kell bizonyos követelményeket, s úgy ítélte meg, hogy Bo ris Tadic személye és a
