Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-08
22 Ésszerű reformok kellenek - Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke a határon túliak új támogatási rendszeréről Népszava 2006. szeptember 8. Szerző: Rónay Tamás Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke szerint bár igen bonyolult a határon túli magyarok támogatásának rendszere, a kormány átszervezési elképzelései túlzottan radikálisak. A magyarszlovák viszonnyal kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, a kormánynak még erélyesebben kellene fellépnie a magyarok védelmében. - A kormány j elentősen egyszerűsíti a határon túli magyarok támogatásának rendszerét. Melyek ennek az előnyei és hátrányai? - Tény, hogy igen bonyolult e támogatás rendszere, hiszen a határon túli magyarok mintegy 4042 forrásból kaptak támogatást. Így már korábban sz ükséges lett volna egyfajta egyszerűsítés már csak azért is, mert a támogatások ügyében nem volt megfelelő az egyes szervek közötti egyeztetés. Ettől függetlenül azonban úgy vélem, hogy rendkívül radikális lépésről van szó. December 31i hatállyal az Illyé s, az Apáczai és az Új Kézfogás alapítvány betagozódik a Szülőföld Alapba. Átfogó elképzelésekről van szó, s nem tartom valószínűnek, hogy ezeket az átszervezéseket 2007. január 1ig meg lehet valósítani. - Konkrétan hogy néz ki a támogatás új rendszere? - Gémesi Ferenc államtitkár tájékoztatása szerint három szintű szisztémáról van szó. A legfelső szinten a politikusok hoznak döntéseket. Ők határozzák meg azt, milyen tevékenységre fordítsák a támogatást. A második szint a szakértőké, a harmadik pedig ad minisztratív. Több fenntartásom és kifogásom van ezekkel az elképzelésekkel kapcsolatban. Amint az államtitkár tájékoztatott, nem az Országgyűlés dönt a politikusok alkotta grémium összetételéről. Nagy hibának tartanám, ha az ellenzék nem kapna helyet benn e. Vitathatónak tartom a döntések előkészítési folyamatát is. Nem lehet működőképes az a rendszer, ahol a szakértői szint nem kap kellő beleszólást az ügyekbe. - Az Illyés Közalapítvány Szlovákiában, Szerbiában, a Kárpátalján, Szlovéniában és Ausztriában is rendelkezik alkuratóriumokkal. Mi lesz ezeknek a sorsa? - Az új rendszerben meg akarják szüntetni őket, pedig igen fontos a szerepük, hiszen a támogatások mintegy negyvennegyvenkét százalékáról döntenek. Az alkuratóriumoknál dolgozók szakértelme Buda pestről nehezen pótolható, mert a határon túliakat érdemben segítő grémiumokról van szó. Összességében tehát megállapítható, kétségtelenül szükséges a reform a határon túliak támogatásának rendszerében, ezt azonban észszerűen kellene végrehajtani. Mindene setre többször szóvá tettem már, helytelennek és méltánytalannak tartom, hogy olyan munkatársainktól válnak meg, akik tíztizenöt éve foglalkoztak a határon túliak ügyeivel - Az új rendszerben mely határon túli pályázatok számíthatnak kedvező elbírálásra ? - Tudomásom szerint a korábbi gyakorlattól eltérően új rendszer készül. A alsó határt állapítanak meg, így csak a nagyobb projektek számíthatnak támogatásra. Ezt nagy hibának érzem, mert az Illyés Közalapítvány három nagy tevékenységi kört lát el. Külön féle létesítmények építésére, felújítására biztosít támogatást, biztosítja működtetésüket, illetve lehetővé teszi kisebb rendezvények megszervezésének anyagi hátterét. Figyelembe kell azonban venni, hogy ilyen kisebb összegű támogatás nélkül sok intézmény nem lenne képes működni. - Miként alakult az Illyés Közalapítvány költségvetése az elmúlt években? - Korábban valamivel több, mint egymilliárd forintból gazdálkodhatott, ez azonban nemcsak a támogatásokra ment el, saját költségvetését is ezen összegből fedezte. 2005ben aztán az összeg százmillióval csökkent, 2006ban pedig mintegy 800 millió állt rendelkezésre.
