Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-08
15 A magyar médiapiac is olaszosodik, gondoljunk csak a Duna Televízió és az MTV szembenállására. Ez hogyan értendő? – Szó szerint. Nincs semmi válasz az ajánlatunkra. Az együttműködési tervezetet kidolgozó kollégák több hónapja eljuttatták a projektet a címzetthez, én találkoztam is egyszer a Cselényi úrral, hívtam őt telefonon. Az MTV kuratóriumána k elnöke meghívta a DTV hasonló intézményének elnökségét egyeztetésre, de erre sincs válasz. Nem akarnak együttműködni. A magyarországi média rendszeresen beszámol az MTV ingatag anyagi helyzetéről, például a tévének egy négymilliárd forintos hitelt már vissza kellett volna fizetnie, ami a költségvetésének az egynegyede. – Az MTV 1996, a médiatörvény hatályba léptetése óta alulfinanszírozott, a valóságos működési kereténél kevesebb pénzből gazdálkodik, viszont az EUcsatlakozás óta a pótlólagos támogatá st az állam nem tudja a hagyományos módon folyósítani, ezért kellett hitelt fölvennünk. Visszafizetésére az idén nincs fedezet, mert 2006os büdzsénket is a tavalyinál szerényebbre szabta a költségvetés. Úgyhogy a hitelező bank igénybe veszi a kormánygaran ciát, így az állam kifizeti azt, amit korábban nem adott ide. Jogi értelemben az MTV jelenleg székházzal sem rendelkezik, csak bérli az épületet, mert azt még korábban eladta, adósságrendezés miatt. Ebben a helyzetben milyen megoldást látsz? – A mened zsment a házifeladatát elvégezte. Ennek egyik része az volt, hogy gyártsunk érdekes, izgalmas műsorokat, a másik vetülete az, hogy szervezzük át úgy az intézményt, hogy ne keletkezzen évente üzemi veszteség. Tavalyi pénzügyi mérlegünk már pozitív volt, és ha valami drasztikus elvonás nem történik, az idei is ilyen lesz. Állítom, hogy az MTV jól gazdálkodik. A kormánynak és az országgyűlésnek két döntést kell meghoznia: legyen kiszámítható, normatív az MTV finanszírozása, azaz ne függjön a mindenkori kormá nytöbbségtől. A másik: végre épüljön föl az új gyártóbázis. Ha ez eldől, akkor az MTVprobléma lekerül a napirendről, akkor csak a jó műsorok a következő téma. Mindezek megvalósulására milyen esélyt látsz? – Biztos vagyok benne, hogy meg fog történni. Magyarország nem azért csatlakozott az EUhoz, hogy valami ázsiai vagy balkáni megoldást válasszon. A nyugati megkülönböztetés szerint a state mediával ellentétben a public service media – és törvény szerint ilyen az MTV is – nem függhet ilyen mértékben a kormányoktól. Meg fogja hozni ezt a döntést a magyar politikai elit, remélem, még az idén. Apropó, függőség. Egy német tévés tanácsadó szakember éles kritikát fogalmazott meg az MTVről, többek közt arról, hogy az egyes produkciókra kifizetett pénz "pártkasszákba csorog vissza". – Ezt határozottan cáfolnom kell. Olaf Steenfadt nem a napi gyako rlatról, hanem az általa elemzett tizenhat éves folyamatról ír. Az vezetett oda, hogy most nagy levegőt kell vennie mindenkinek, és rendbe kell tenni ezt a szektort. Csak az anyagi függetlenséggel lehet megoldani, hogy ilyenek ne történjenek. Most ilyen vi sszaélés nem fordul elő – személy szerint én, a műsorigazgatók, a főszerkesztők a garancia arra, hogy nincs közvetlen politikai befolyásolás a MTVre. Ha lenne, elsőként jelezném a tévé kuratóriumának. Összehasonlításképpen, Magyarországhoz hasonló orszá gokban mekkora költségvetésből gazdálkodnak a köztévék? – Az ország méretét nézve NyugatEurópában a portugál tévé lehet a jó példa, amelyik az MTVével össze nem vethetően nagyobb költségvetésből dolgozik. Csehország is több pénzt, forintban számolva 40 milliárdot fordít közszolgálati tévékre, a mi költségvetésünk ehhez képest 17,5 milliárd. Különben az Európai Műsorszolgáltatók
