Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-07
5 Ez lehetővé tenné az Európai Uniónak, hogy jobban megoszthassa a globális biztonság védelm ének feladatkörét Amerikával, és megfelelő ellensúly lehessen az esetleg túl nagyra növő orosz ambíciókkal szemben” • − Adrian Severin cikke (MH 17.o.) VENDÉGLŐSÖK BOLZANÓBAN - Mi kellett a déltiroli autonómiához? Végigtárgya lt évtizedek és az adóbevételek 90 százaléka − Mi kellett a déltiroli autonómiához? Végigtárgyalt évtizedek és az adóbevételek 90 százaléka − Évszázados polgárikapitalista hagyományok, jogállamiság és iszonyú mennyiségű tárgyalás szükséges ahhoz, hogy e gy déltiroli lakosra ötször annyi GDP essen, mint egy székelyföldire (Transindex) Európai bírálat Szlovákiának - Mélységes aggodalmát fejezte ki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Irodája, amikor tegnap a szerintük egy re riasztóbb szlovákiai idegenellenes jelenségekkel foglalkoztak. (MN 1,9.o.) Az Európai Bizottság nem foglal állást – Miután Matti Vanhanen finn miniszterelnök az Európai Unió soros elnöksége nevében aggasztónak nevezte a magyarellenes szlovák megnyilvá nulásokat, a Heti Válasz megkereste Friso Roscam Abbingot, az Európai Bizottság alelnökének, az igazságügyi bizottság olasz biztosának, Franco Frattininek a szóvivőjét, hogy megtudja, mi az Európai Bizottság álláspontja az ügyben. (Heti Válasz 7.o.) http://www.hetivalasz.hu Cikkek: Magyar EPképviselők szerint rendezni kell Koszovó státusát Veres Béla, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2006. szeptember 6., szerda (MTI) - Év végig rendezni kellene Kosz ovó státusát SzentIványi István (SZDSZ) szerdai európai parlamenti felszólalása szerint, míg Tabajdi Csaba (MSZP) ugyanitt "egy tárgyalásos, a szerb és albán fél méltányos megegyezésén alapuló rendezés" mellett tette le a voksát, miközben mindketten sürge tték, hogy a folyamattal párhuzamosan figyeljenek oda a vajdasági magyarok helyzetére is. Az EP - interneten is közvetített ülésén - a témáról feltett képviselői kérdések kapcsán foglalkozott a témával. A kérdés címzettje, a térségért felelős felelős európai biztos, Olli Rehn nem foglalt állást a függetlenség kérdésében, de úgy vélte, a stá tuskérdés rendezésének folyamata csak akkor lehet sikeres, ha az Európai Unió elkötelezi magát Koszovó hosszú távú segítése mellett politikai, biztonsági és anyagi értelemben is. SzentIványi úgy vélte, "a nemzetközi közösség nagy hibát követett el, a mikor Koszovó státusát nem rendezte idejekorán. Az idő nem oldott meg semmit, csak tovább bonyolította a helyzetet." - A terület státusát az év végéig rendezni kell: a nemzetközi közösségnek Belgrád és Pristina közötti konszenzus hiányában is készen ke ll állnia arra, hogy felvállalja a függő helyzet lezárását - fejtette ki. - Nincsen visszaút az 1999 előtti állapotokhoz, mint ahogyan Koszovó felosztása vagy valamely szomszédos államhoz történő csatlakozása sem szolgálná a régió stabilitását. A terület f üggetlenségét és teljes államiságát fokozatosan nyerheti el, életképessé válásával, a jogállamiság és emberi jogok követelményeinek biztosításával párhuzamosan. Úgy vélte, "létfontosságú a koszovói szerb és roma kisebbség jogainak biztosítása egy alkot mányosan szabályozott, széles körű autonómia keretében, amelyért a nemzetközi közösség kezességet vállal". - E tekintetben teljesen jogosak Szerbia aggodalmai, azonban morálisan csak akkor megalapozottak, ha ő maga is mindent megtesz a területén élő k isebbségei, például a vajdasági magyarok védelme érdekében - mondta SzentIványi István. Tabajdi Csaba egyebek között annak a véleményének adott hangot, hogy "Koszovó Szerbia számára elveszett", "nemcsak azért, mert a 90 százalékos többségű albánok nem akarnak ott élni, hanem mert több nagyhatalom, az Egyesült Államok, NagyBritannia is ezt támogatja". Sajnálatosnak nevezte egyúttal, hogy "a nemzetközi közösség idejekorán kizárta Koszovó megosztásának lehetőségét, ami a leginkább elősegítette volna egy kompromisszumos rendezés létrejöttét".
