Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-06
29 támogatással biztosították a szerbek, románok részére ezen iskolarendszer fenntartását, ha az önálló egyetemre való igényük nem valósulhatott is meg.) Az egyházi autonómia jelentősége kevésbé ismeretes, pedig hazánkban – az európai fejlett, a kisebbségek asszimilálására törekvő országoktól eltérően – valamennyi autonómiatípus létezett a kisebbsé gek számára. Akár a tordai országgyűlési határozatokig is visszamehetünk az időben, hogy lássuk: a református erdélyi fejedelmek toleráns magatartása hogyan segítette elő az önálló görögkeleti egyház fennmaradását, a román anyanyelvi kultúra megszületését Erdélyben és a szerb, román kultúra fejlődését Magyarországon a XVIII – XIX. században. Miközben Európában vallásháborúknak álcázott központosító harcokban ölik az ír katolikusokat, a délfrancia hugenottákat vagy a presbiteriánus skótokat. Az I. Lipótféle k iváltságaikra alapozva a szerbek, románok a XIX. század végéig a görögkeleti pátriárka főségével kialakuló önálló szerb és román egyházszervezeteken belül kiépülő anyanyelvi iskolaszervezetük, egyesületeik, sajtójuk segítségével teljesíthették ki kulturáli s fejlődésüket, élvezve az állami támogatást is. A megoldás most a következő lehet: 1. A határon túl a tömbben élő magyarság számára területi autonómiát kell követelni. 2. A vegyes lakosságú területeket egyesítve az utóbb említett modellel minél szélesebb jogkörű, több hivatalos nyelvhasználatot lehetővé tevő helyi önkormányzatokat összefogó régiót vagy régiókat kell létrehozni. A vegyes területekre alkalmazható modellek közül figyelemre méltó az északír nagypénteki egyezmény is. Amikor több évszázados elny omatás után 1921ben Írország kivált NagyBritanniából, ÉszakÍrország éppen az ott élő nagyobb számú protestáns, angolpárti (egykori angol és skót betelepülő) lakossága miatt maradt NagyBritannia része. Évtizedes harcokat zárt le a nagypénteki egyezmény 1998ban, amely megoldást próbált találni a vegyes etnikumú térségek közös közigazgatására. A hatalomlebontás elve értelmében nagyobb jogosítványokat kaptak. Bonyolult szavazással akadályozzák meg, hogy bármelyik fél rákényszerítse az akaratát a másikra. A kulcsfontosságú posztok betöltéséhez (mint a házelnök, a miniszterelnök és a helyettese), a kormányrendeletek kiadásához és a költségvetés elfogadásához szükség van mind a katolikus ír, mind a protestáns skót és angol többség támogatására. Természetesen t anulmányozni kell a koszovói modell vegyes lakosságú területekre érvényes megoldásait is. Minél előbb meg kell szülessen egy olyan könyv, amely ezen dokumentumok részletes fordításait tartalmazza, s kiegészítője lehet Csapó József SZNTelnök Autonómiák és autonómiatörekvések című munkájának. Ha nincs megoldás, akkor fel kell vetni az önrendelkezés jogát, Eva Maria Barki kisebbségi jogász tanácsát megfogadva, ahogyan tették DélTirolban is, amikor szabadságküzdelmüket elindították. vissza Dzurinda miatt borult a parlamenti egység Magyar Nemzet 2006. szeptember 6. A szlovák parlament elnöke, Pavol Paska a parlamenti pártok közös nyilatkozatára tett javaslatot, hogy a koalíció és az ellenzék „egyértelmű jelzést küldjön a tár sadalomnak a toleráns együttélés szükségességéről és a szélsőségek elítéléséről”. A házelnök kezdeményezését támogatta a kormány kisebbségi és emberi jogokért felelős alelnöke, Dusan Caplovic is, ám az aláírásra nem került sor. A házelnök és a SmerSzociál demokrácia alelnöke, Pavol Paska szerint ugyanis a nyilatkozatnak csak akkor van értelme és súlya, hatása a társadalomra, amennyiben a dokumentum mögé valamennyi parlamenti párt felsorakozik. A házelnök által mára összehívott pártelnöki találkozón, illetve a parlament házbizottságán azonban nem született egyezség, mert Mikulás Dzurinda, illetve az általa vezetett Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) elutasítja a nyilatkozat támogatását. Dzurinda szerint ilyen nyilatkozat alapot szolgáltatna az Eur ópai Uniónak, hogy megfigyelőket küldjön Szlovákiába, s ez „nem lehet egyetlen párt nemezetállami érdeke sem”. Indoklása azért meglepő, mert az SDKÚ európai parlamenti képviselői júliusban, az új kormánykoalíció megalakulásakor maguk kezdeményezték az Euró pai Néppártban, hogy a Szlovák Nemzeti Párt hatalomra kerülése okán az Európai Bizottság monitorozza Szlovákiát. vissza Csalódott határon túliak - FAZ: Sokkolta a Gyurcsánykormány a külhoni magyarokat Magyar Nemzet 2006. szeptember 6. Magyarok és magyarok címmel terjedelmes írásban foglalkozik a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a határon túl élő magyarok helyzetével, illetve az anyaországgal való viszonyával. A tudósítás alcímében arra mutat rá, hogy a „külföldi magyarok” körében nö vekszik a kijózanodás a Gyurcsánykormánnyal kapcsolatban.
