Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-06
27 szerinte az Európai Unió megfigyelők kiküldésével „ jutalmazná”, ez pedig „egy parlamenti párt nemzetállami érdeke sem lehet”. Közben Rimaszombatban leszaggatták a város magyar helységnévtábláját. Nincs közös nyilatkozat - Ján Kubis szerint nem kell a magyarokat ért támadásokat európai porondra vinni Sie tős visegrádiak. A kétoldalú találkozó előtt tartották soros ülésüket a visegrádi tagországok külügyminiszterei. A tanácskozáson egyezség született arról, hogy a négy középeurópai ország határozottan, egymást támogatva fog ragaszkodni ahhoz, hogy már 2007 októberében beléphessenek a shengeni övezetbe, s ellenzik az Európai Bizottságnak azt az elképzelését, hogy a shengeni határ bővítésére csak 2008ban kerüljön sor. (N. S.) Kilencvenkilenc százalékra biztosra vehető, hogy Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák kormányfő első hivatalos kétoldalú megbeszélésére Visegrádon kerül sor október első felében, amikor is hivatalosan átadja Magyarország Szlovákiának a V4ek elnöki posztját. Ezt Göncz Kinga jelentette be tegnap Pozsonyban, miután közel másfél órás megbeszélést tartott szlovák kollégájával, Ján Kubissal. A két diplomáciavezető tanácskozásának az eredménye az is, hogy még szeptember 22én Pozsonyban találkoznak a két ország alapszerződése alapján működő kisebbségi vegyes bizottság tagjai, hogy me gvitassák a kialakult feszültség okait. A külügyminiszterek a várakozásokkal ellentétben nem fogalmaztak meg közös nyilatkozatot, mert – mint Göncz Kinga elmondta – „túl sok nyilatkozatról esett szó az utóbbi napokban, államfői, parlamenti, netán kormánys zinten, s nem lenne jó, ha ezek a pozitív összhatás helyett semlegesítenék egymást, elértéktelenednének”. A magyar diplomácia vezetője szerint szlovák kollégájával az elmúlt napokban többször is tárgyaltak, s „az ott elhangzottak sokkal több üzenetet tarta lmaznak, mint amennyit egy nyilatkozat magába foglalhat” – vélekedett Göncz Kinga. Ján Kubis megerősítette a sajtó képviselői előtt is, hogy a szlovák kormány igen egyértelmű és határozott álláspontra helyezkedett az extremizmus és a szélsőséges nacionaliz mus megítélésében, amit röviden úgy lehet megfogalmazni: „a kabinet ragaszkodik a zéró tolerancia elvének a következetes betartásához”. Kubis szerint a szlovák rendőri szervek gyorsan és határozottan felléptek az incidensek kapcsán a „vandálok ellen”, s ug yanezt várja el a kabinet a független bíróságoktól is. Éppen ezért tartaná a szlovák diplomácia „szerencsétlennek”, ha folytatódna a szlovák – magyar viszonyban kialakult feszültség „internacionalizálása”. A szlovák diplomáciavezető szerint „nem kell nemzetk özi porondra vinni olyan kérdéseket, amelyek vagy szlovák, vagy magyar belügyek, vagy a kétoldalú kapcsolatokban megoldhatók”. Göncz Kinga ezzel szemben úgy látja, mindkét ország egy „értékközösség tagja, vagyis az Európai Unióé, amely önmaga is figyeli az új tagországokat, mennyire sikerül az egymás közötti kapcsolatokban érvényesíteni a tolerancia és az együttműködés elvét”. vissza Magyarverések Szlovákiában - Az Európai Unió autonómiamodelljei példaként szolgálhatnak a szélesedő vitában Magyar Nemzet 2006. szeptember 6. Szerző: Hévizi Józsa 1 Valójában még Trianon előtt, 1919ben kezdődött a magyarverés és az üldöztetés; először ekkor mentették életüket a Dunát vagy a Drávát átúszva a magyarok. A napirenden lévő magyarv erések Délvidéken, újabban Szlovákiában és Romániában emlékeztetnek bennünket az előző nyolcvan év kisebbségi gyakorlatára, ahol az egyik államban alkalmazott diszkriminációs eszközt azonnal alkalmazták valamely szomszédos kisantant – később szocialista – országban is. A birtokelkobzások, a földosztás, a személynévtől való megfosztás, az állampolgárságtól való megfosztás, a határsávba a többségiek betelepítése, a magasabb kamatra adott hitelek, a kisebbségi magyarság államtól független kulturális fennmaradá sát szolgáló egyházak létalapjának, szervezeti önállóságának felszámolása mindenhol ugyanúgy történt. 1944ben a magyarságot üldözték a formálódó titói Jugoszláviában, Kárpátalján és Erdélyben is. Mi okozza az egykori nemzetiségeink máig ható gyűlölködését ? Hiszen a Magyar Királyságban a mezővárosok, szabad királyi városok önkormányzatiságában is megvalósulhatott a kisebbségek, népcsoportok és felekezetek részvétele. A magyarországi városok keleteurópai társaikhoz hasonlóan többetnikumúak voltak. Már a kor ai időszakban gyakorlattá vált, hogy a különböző felekezethez tartozó, nemegyszer más nyelven is beszélő lakosság közötti villongások elkerülésére a felekezeti vagy nyelvi arányszámot figyelembe véve valamilyen szinten a kisebbségi népcsoportokat is bevont ák a város irányításába. Budán a XVIII. században szerb kisebbségi önkormányzat – szerb adminisztrációval – működött. Siklóson a cigányok évente háromnégy esküdttel és egy bíróval vezetett kisebbségi önkormányzatban éltek, Baján a XVIII. 1 A szerző kisebbségkutató, tanár
