Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-06
19 Az incidens, amint arról lapunk is beszámolt hétvégén történt az Érmihályfalva é s Nyírábrány közötti útszakaszon, ahol két debreceni kerékpározót bántalmaztak helyi lakosok. A bántalmazottak között volt a többszörös magyar bajnok Nagy II. Zoltán is. A két kerékpározót egy autó leszorította az útról. Később a kerékpározók egy pihenőnél újra találkoztak az autóval, és felelősségre vonták a sofőrt. Továbbhaladtuk után egy autó újra leszorította őket, belőle "verőlegények" szálltak ki és bántalmazták a két biciklist. Liviu Popa szerint ez példátlan eset a megyében, "és eddig nem bántalmaz tak magyar állampolgárokat Bihar megye területén, legalábbis nem azért, mert magyarok." A főkapitány elmondta, hogy Bihar és HajdúBihar megye rendőrségei között kiváló a viszony, és Bihar különben is mindig élen járt a nemzetiségek közti toleranciában, me gértésben, tehát sajnálatos, hogy pont most, az európai integráció küszöbén történik ilyen rendkívül kínos atrocitás. A bihari rendőrfőkapitány szerint a "legkellemetlenebb az esetben, hogy a Berlinben tartózkodó Vasile Blaga belügyminisztertől tegnap már azt kérdezték a német parlamentben, hogy mit tud mondani a hétvégi magyar mészárlásról". vissza Rehabilitálnák az ötvenhatosokat Új Magyar Szó 2006. szeptember 6. Szerző: Isán István Csongor Az ötvenhatos elítéltek re habilitációjára vonatkozó törvénytervezeten dolgozik az RMDSZ, mondta el lapunknak Sógor Csaba szenátor, aki ezzel kapcsolatban politikai nyilatkozatot is felolvasott a parlamentben. Az RMDSZ azt szeretné, ha az őszi közös kormányülésig a parlament el is f ogadná a törvényt. Mindenképpen a közös kormányülésen ez a kérdés is napirenden lesz. A román fél ugyanakkor egy a romániai ötvenhatról szóló tematikus kiállítást is szervez a közös kormányülés alkalmából. Sógor Csaba arra is rámutatott, hogy a térség t öbbi államában már régen rendezték a rehabilitáció kérdését, csak Romániában nem. Kifejtette: eddig is lehetséges volt a rehabilitáció, de ezt egyénileg lehetett kezdeményezni. Ezzel a lehetőséggel kevesen éltek, mert vagy nem tudtak róla, vagy különböző o kok miatt nem kérték. A szenátor szerint az érintett személyek számát illetően eltérő adatok vannak. Egyesek néhány százra, mások pedig tízezerre becsülik. "Rengeteg abszurd eset is van, olyan emberekkel főszerepben, akik csak belecsöppentek ezekbe a per ekbe, a rajtuk esett igazságtalanság nem maradhat szó nélkül, ezért van szükség a kollektív rehabilitációra" - magyarázta. Ezért politikai nyilatkozatában a szenátor azt is kérte, hogy parlamenti bizottságot is hozzanak létre az események vizsgálatára. Elk épzelésében ez a bizottság nemcsak az ötvenhatos események kapcsán vizsgálódna, hanem a kommunizmus idején koncepciós perekben elítélt személyek rehabilitációján is dolgozna. vissza Az RMDSZ elébe megy a kisebbségi törvény nek Új Magyar Szó 2006. szeptember 6. Szerző: Cseke Péter Tamás Elképzelhető, hogy az RMDSZ jövő évi kongresszusa a kisebbségi törvény elfogadása nélkül is az erdélyi magyarság "autonómiatanácsának" megalakítását kezdeményezi. Erről Markó Béla szövetségi el nök, illetve Markó Attila kisebbségügyi államtitkár is többször említést tett az elmúlt hetekben. Az elgondolások szerint a leendő testület ugyanazokat a hatásköröket látná el az RMDSZ szintjén, amit országos szinten a kisebbségi törvényben rögzített Kultu rális Autonómia Nemzeti Tanácsa. "Tulajdonképpen elébe szeretnénk menni a kisebbségi törvénynek, amelynek elfogadásához továbbra is ragaszkodunk. Amíg azonban ez megtörténik, létrehoznánk az autonómiatanácsot, amely átvenné az RMDSZ bizonyos hatásköreit. Így azt szeretnénk, hogy ne a szövetség döntsön például az erdélyi magyarságot érintő oktatási és kulturális kérdésekben, hanem ezzel a hatáskörrel felruházott, választott testület" - magyarázta az ÚMSZnek Markó Attila.
