Reggeli Sajtófigyelő, 2006. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-09-05
39 tartja, hogy az atrocitások célpontjainak szenvedő alanyait, a szlovákiai magyarokat képviselő MKP fogalmazza meg, mit nem tartanak kívánatosnak a szlovákiai magyarok. Az MKP tagjai nem hűségesek Szlovákiához – mondta eközben a szlovák koalíciót irányító Smer alelnöke. vissza EPképviselőink a magyarellenességről Magyar Nemzet 2006. szeptember 5. Szerző: Lovas István Pozsony ban az új kormánnyal „megjelent a fizikai erőszak, a nyíltan nemzetgyalázó feliratok csupán azért, mert valaki magyarul beszél”, mondta DukaZólyomi Árpád felvidéki magyar európai parlamenti képviselő napirend előtti felszólalásában. A néppárti képviselő k ijelentette, a döntő hiba akkor történt, amikor magyarellenes párt lett a kormány tagja. A képviselő követelte, hogy az unió csúcsszervei jobban figyeljenek arra, mi történik tagállamaikban. Járóka Lívia néppárti képviselő felszólalásában arra figyelmeztet te a strasbourgi EPgyűlés résztvevőit, hogy a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota évek óta „büntetlenül hangoztatja magyar- és cigányellenes jelszavait”. Schmitt Pál pedig elítélte, hogy egy magyar nemzetiségű lányt csak azért vertek meg, mert mobilján magyarul beszélt. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője beszédében aggodalmának adott hangot, hogy a szlovák koalíció egyik pártvezetője gyűlöletbeszéddel uszít a kisebbségek ellen. vissza Sze kusvadászat apróvadakra - A diszkreditálás veszélye fenyegeti a romániai átvilágítási folyamatot Magyar Nemzet 2006. szeptember 5. Szerző: Rostás Szabolcs Egyre többen tartanak attól Romániában, hogy hiteltelenné válik a gyakorlatilag mindössze másfél hó napja tartó átvilágítási folyamat. Mona Musca volt kultuszminiszternek a pártjából történt, besúgói tevékenysége miatti kizárása, illetve a döntést kifogásoló ellenvélemények hűen példázzák, hogy az ország nincs felkészülve a múlt feltárására. Engedjétek hozzám a szekusokat! – jelentette ki az átvilágítási kampány kellős közepén a minap C. V. Tudor szenátor. A szélsőségesen nacionalista NagyRománia Párt elnökének „toborzója” nemcsak a Jézusparafrázisban rejlő istenkáromlás miatt keltett megdöbbenést több ekben. Sokkal inkább amiatt, hogy a bizonyítottan besúgói múltú politikus éppen akkor igyekszik rehabilitálni az általa a nyolcvanas években az egekig magasztalt Nicolae Ceausescu politikai rendőrségét, amikor Bukarestben kétségbeesett próbálkozás folyik a kommunista elnyomó gépezet működtetőinek leleplezésére. Persze nem Tudoron múlt, hogy minderre 16 évet kellett várni a romániai rendszerváltás után, noha hozzá hasonlóan számos politikus és elemző hajlamos árnyalni a volt titkosszolgálat embereinek tevéke nységét, meghatározva a jó, illetve a rossz szekusok kategóriáját. Példa erre a besúgói múltja miatt a kormányzó Nemzeti Liberális Pártból (PNL) a napokban kizárt Mona Musca és Ioan Ghise parlamenti képviselő esete. Miközben a volt kultuszminisztertől (nem mellékesen az egyik legnépszerűbb romániai politikus), valamint Brassó egykori polgármesterétől az alakulat az átvilágítás apropóján meghirdetett erkölcsi megtisztulás igényétől hajtva vált meg, még a párton belül is akadnak, akik élesen kifogásolják a dö ntést. A Theodor Stolojan volt kormányfőpártelnök fémjelezte belső ellenzék azzal vádolja Calin PopescuTariceanu PNLelnököt, hogy az átvilágítást ürügyként felhasználva, sztálinista módszerrel távolítja el ellenfeleit, holott Muscáról sem a Securitate i rattárát vizsgáló tanács, sem az igazságszolgáltatás nem mondta ki jogerősen, hogy politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Mások furcsállják, hogy miért éppen most „számoltak le” a liberálisok Ioan Ghisével, holott egy évtizede köztudott, hogy besúg ó volt. Éppen erre az esetre utalva figyelmeztetett Basescu államfő az átvilágítás hiteltelenítésére tett kísérletekre, szerinte ugyanis a folyamat farvizén nagyon sokan igyekeznek politikai tőkét kovácsolni maguknak, megpróbálva az újkori „erkölcscsősz” s zerepében tetszelegni. Alaposan megkérdőjelezi a romániai szekusvadászat sikerét az is, hogy az átvilágítóknak átadott mintegy másfél millió dosszié közül immár nemcsak az állami közméltóságok, politikusok kartotékjainak „röntgenezése” vált prioritássá, ha nem az egyházfőké, a sportolóké és az újságíróké is. Márpedig a testület kapacitásából minderre nem futja. Arról nem beszélve, hogy a romániai közvélemény részéről jelenleg nagyobb igény mutatkozik az egykori besúgók, mint tartótisztjeik kilétének felfedés ére. Sajátosan példázza ugyanakkor a múltfeltárás paradoxonát Stejarel Olarunak, a kommunizmus bűncselekményeit kutató intézet igazgatójának hét végi házasságkötése is. A
