Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-01
10 Megvitatják szakavatott pedagógusok vezetésével a Kárpátalján, Erdélyben és a Felvidéken élő magyar kisebbség helyzetét és kilátásait. A programot az anyanyelv tudást csiszoló nyelvi játékok, történelmi filmek, szellemi vetélkedők és kirándulások egészítik ki. A nemzetközi anyanyelvi tábor társszervezője a Radnóti Irodalmi Társaság. Az idén már huszonharmadik alkalommal ad otthont Győr az eseménynek, amelyhez anyagi támogatást nyújt a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a GyőrMosonSopron megyei önkormányzat. vissza Belgrád még az EUtagság kedvéért sem mond le Koszovóról - állítja a szerb kormányfő Belgrád, 2006. július 31., hétf ő (MTI/APA) - Szerbia soha nem fog lemondani déli tartományáról, Koszovóról, ahol már csak elenyésző kisebbségben élnek szerbek a túlnyomórészt albán lakosság mellett. Ezt a szerb miniszterelnök jelentette ki hétfőn egy belgrádi lapnak nyilatkozva. Voj islav Kostunica szavai szerint kormánya "még az Európai Unióhoz való gyorsabb csatlakozás kedvéért sem" tenné meg, hogy lemondjon a szerbség bölcsőjének tartott Koszovóról. Amennyiben a tartomány mégis függetlenné nyilvánítaná magát, a lépés ellen Belgrád minden jogi eszközt igénybe fog venni - szögezte le a kormányfő a Danas című lapban. Kostunica az interjúban úgy vélekedett, hogy a koszovói probléma megoldása "nem feltétlenül lesz kedvezőtlen Szerbia szempontjából". Ezt a vélekedését arra alapozza, h ogy "a nemzetközi közösség egy része csak egyetlen megoldási lehetőséggel - Koszovó függetlenségével - számol, kidomborítva ennek felszínes előnyeit. Ám a függetlenségnek számos gyenge pontja van, míg az a megoldás, amelyet mi szorgalmazunk - a lényegi aut onómia , számos előnnyel bír" - hangoztatta a szerb kormányfő a belgrádi újságban. vissza A Slotajelenség Magyar Nemzet 2006. augusztus 1. Szerző: Kaszás Péter Kétség nem férhet hozzá: az olaszok hazaszeretetét és nemz eti büszkeségét az egész világon tisztelet övezi. Még akkor is, ha Olaszországban a nemzeti politikához meglehetősen rossz történelemi emlékek fűződnek – elég az évtizedeken át tartó fasiszta rendszerre vagy az előző Berlusconikormányban részt vevő újfasi szta pártokra gondolni. Olaszország ugyanakkor húsz tartományából ötnek, vagyis az összes tartomány egynegyedének – köztük a francia ajkúak által lakott Aostavölgynek és a német többségű DélTirolnak – széles körű önrendelkezést, területi autonómiát bizto sít. A szlovák nacionalizmus egészen máshol gyökerezik. És más az iránya is. Míg Olaszországban a hazaszeretet az olasz konyhától a zenén és a művészeteken át a sportig megannyi lábon áll, a szlovákok nemzeti érzéseinek központi és talán legmeghatározóbb e leme: a magyargyűlölet. És itt most nem csak Ján Slotáról van szó, a dúsgazdag szlovák politikusról, akinek szavai mögött – túl a gyűlölködésen – olyan erkölcsi, lelki és intelligenciabeli nívó körvonalazódik, amelyhez hasonlónak közszereplők esetében csak igen ritkán lehetünk tanúi. Nem. Itt valójában egy jelenségről van szó. Egy olyan jelenségről, amelynek kezelésére szlovák, szlovákiai magyar és magyarországi részről mostanáig egyaránt kevés szándék irányult. Ez a jelenség pedig nem más, mint az államila g szervezett félelemkeltés. A félelem Szlovákiában nemzeti érdek. Utat biztosít ugyanis a magyarok asszimilálásához. Hogy hogyan? Egyszerű. Azáltal, hogy a szlováksággal elhitetik, folyamatosan védekezniük kell a felvidéki magyarok szeparatista törekvései, illetve a történelmi NagyMagyarország visszaállítása ellen, végtelen ellenszenvet táplálnak a szlovákiai magyarok iránt. Ez az ellenszenv pedig – bármennyire is tagadják sokan – áthatja a mindennapokat. Hogy csak néhány eredményére utaljunk: a szlovákiai magyar szülők 20 százaléka gyermekét szlovák iskolába íratja. Méghozzá azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy – akár az asszimiláció árán is – megóvja a félelemtől. Ugyancsak a félelem az oka annak is, hogy a különböző hivataloknak címzett beadványokat, kér vényeket a felvidéki magyarok túlnyomó többsége – noha joga volna magyarul írni – szlovák nyelven küldi. (Ebből is látszik, hogy mennyire alaptalanok a felvidéki magyarok autonómiatörekvéseiről szóló mendemondák: hiszen miért akarna több jogot az, aki megl évő jogaival sem él?) A félelemkeltésnek Szlovákiában számos ügynöke van – Ján Slotán kívül is. Mint például Dag Danis, a szlovák Pravda című lap gyűlölettől elvakult kommentátora. Danis néhány napja például arról írt cikket, hogy Orbán Viktor megnyilatkoz ásai mennyivel veszélyesebbek, mint Slotáé… De komoly szerepet játszanak a félelemkeltésben azok a szórakoztató televíziós műsorok is, amelyekben a legnagyobb poén még mindig akkor
