Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-04
9 A me gállapodás alapján Viktor Juscsenko ma a parlament elé terjeszti korábbi politikai ellenfele, a Régiók Pártja (PR) elnökének kormányfői jelölését, így nem kell feloszlatni a parlamentet és kiírni az új választásokat, amit a narancsosok vezető ereje, Julija Timosenko Blokkja követelt. Juscsenko államfő tehát azt az embert kényszerült kinevezni kormányfővé, akit 2004 végén, a narancsos (ez volt a reformerek színe) forradalom idején térített el az államfői a hatalomtól, s akit akkor a politika rossz szimból umaként jelenített meg odahaza és Nyugaton. Janukovics egyébként 2002től két éven át kormányfő volt, és az államfői kampányban a kék színt használta. A mostani megegyezést a "Nemzeti Egység Univerzale" aláírásával szentesítette Juscsenko mellett pártja, a Mi Ukrajnánk (NU), a PR, valamint a szocialista és - fenntartásokkal - a kommunista frakció. Julija Timosenkóé lett az egyetlen ellenzéki frakció, miután Juscsenko korábbi szoros szövetségese elutasította a dokumentumot, amely Ukrajna főbb bel- és kül politikai irányvonalát rögzíti. Az okmány kimondja, hogy a tervezett NATOtagságról népszavazás dönt, eláll a föderalizációtól és kimondja, hogy az ukrán államnyelv mellett az orosz és más kisebbségek nyelve az európai chartának megfelelően használható - n incs tehát benne a PR követelése, hogy az orosz nyelv is hivatalossá váljék. Az államfő reményei szerint folytatódik az euroatlanti integráció. Elemzők szerint a keleten erős PR és az inkább NyugatUkrajnát képviselő NU együttműködése lehetővé teszi a ki egyensúlyozott viszonyt Brüsszellel és Moszkvával is. Ezt bizonyítja, hogy az okmány mind a Moszkva által támogatott Egységes Gazdasági Térségben való részvételt, mind az EUval létrehozandó szabadkereskedelmi zóna megalakítását szorgalmazza. Janukovics személye hasznos lehet az év végéig ismét esedékes gázártárgyalásoknál, bár az nem várható, hogy Moszkva csökkentené az árat, noha Janukovics szavazótábora ilyen reményeket is táplál. vissza Sólyom elmegy Kanadába, pedig o da is kell vízum Népszabadság • Dési András • 2006. augusztus 4. Horváth Gábor • 2006. augusztus 4. Hiába vállalta el az 1956os forradalom 50. évfordulójának tiszteletére tartandó New Yorki gálaest fővédnökségét, Sólyom László köztársasági elnök valósz ínűleg nem lesz ott a Carnegie Hallban. Az államfő a Figyelőnek adott interjújában közölte: amíg vízumra van szükség az utazáshoz, ő nem megy az Egyesült Államokba. A tengerentúli magyarok közül ezért csak a kanadaiakat keresi fel októberben - szólt a poli tikai értékű üzenet. Azt nem tudni, hogy a Figyelőinterjú előtt tájékoztattáke az elnököt: bizony, Kanadába is vízumra van szüksége. Igaz, ott az amerikaiakkal ellentétben nem vesznek ujjnyomatot. Az "udvariassági vízum" általában csak formaság, de az előzetes utazási engedély egy fajtája, s nincs mentesség a diplomata útlevéllel utazókra vagy a hivatalos személyekre sem. Az egyszeri belépésre jogosító vízum egyébként 75 kanadai dollárba, a többszöri 150be kerül (1 CAD = kb. 190 HUF). Sólyom George W . Bush júniusi budapesti látogatásakor nehezményezte a vízumkényszert amerikai vendégének, aki - miközben újra meghívta az USAba - azt is többször elmondta, hogy a vízum nem elnöki hatáskörbe tartozik. Kanada - az Egyesült Államokhoz hasonlóan - egyolda lú vízumkötelezettséget alkalmaz a magyar állampolgárokkal szemben, amióta az 1990es évek végén magyar romák nagyobb csoportjai a hazai hátrányos megkülönböztetésre hivatkozva politikai menedékjogot kértek. Ottawa 2001 decemberében állította vissza a víz umkötelezettséget hazánkkal szemben, az Európai Unióból még a szlovákok, a csehek, a lengyelek és a baltiak esnek e kategóriába. Sólyom László államfővé választása után még azt kifogásolta, hogy az amerikai beutazáshoz elektronikus ujjnyomatot kell adni. Erre ő tudósként sem volt hajlandó, államfőként sem lesz - mondta. Azt valószínűleg nem tudhatta, hogy az előírás a közjogi méltóságokra és a magas rangú kormányküldöttségek vezetőire nem
