Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-03
22 kiszolgáltatottá tenné hazánkat. Régiónkban egyetlen más ország sem látszik ezt az utat választani. Helyes törekvés, hogy a kölcsönös el ő nyök alapján növeljük kereskedelmi forgalmunkat Oroszországgal, csökkentsük a számunkra er ő sen negatív szaldót, de – Lendvaival ismét egyetértve – a kormánynak "világossá kell tennie, hogy Magyarország nem a Nyugat és a Kelet között, hanem a Nyugat oldalán akar aktív lenni". Ezért tisztázandó az olyan kifejezések jelentése, mint " az Egyesült Államok stratégiai szövetségesünk, Oroszországgal stratégiai partnerségre törekszünk" (Gyurcsány a parlamentben június 14én). Oroszország világpolitikai súlya kétségkívül sokat er ő södött az olajárak magasba szökésével, és szomszédságpolitikájá ban azonnal érvényesítette is ezt. Reméljük, hogy megn ő tt nemzeti jövedelmét els ő sorban közismert bels ő bajai orvoslására fordítja, nem a korábbi befolyás visszaszerzésére. É rdekünk az er ő s EU Természetesen Magyarországnak is érdeke, hogy az EU minden t ekintetben er ő s legyen – bennünket is csak ez esetben tud támogatni a felzárkózás hosszú és rögös útján. Az EU fontossága azonban Amerikával, Kínával és Indiával szemben egyre inkább csökken. Az egész világ érdeke, hogy az EU és az Egyesült Államok szövets ége m ű ködjék. Az atlantizmus Európában nem az Egyesült Államok (vagy Izrael) feltétel nélküli támogatását jelenti, hanem az euroatlanti értékek (ne féljünk kimondani: a nyugati civilizáció) és a NATO melletti elkötelezettséget. Ilyen értelemben Magyarorszá gnak egyértelm ű en atlantista külpolitikát kell folytatnia, a kormánynak és az ellenzéknek egyaránt. A hazai egyetértés szerepe A nemzeti érdek kapcsán megkerülhetetlen a határainkon kívül kényszerült magyar közösségek veszélyeztetettsége, jöv ő je. Ma is érvényesek Bibó István 1946ban leírt szavai: "Magyarország a létrejött békeszerz ő dést, bármilyen súlyos legyen is, ha egyszer alá í rta, hiánytalanul teljesíteni fogja. […] Egyetlenegy fenntartásról azonban nem tehet le: nem adhatja fel a magyar kisebbségek sorsával szemben való politikai érdekeltségét." Lendvai e témában is megszívlelend ő gondolatokat írt le, de mit ért az alatt, hogy "a magyar kisebbségekkel ápolt közvetlen kapcsolatokat a szomszédos országgal létesített viszonyon belül kell fejleszteni"? Ne a szomszédos országok többségi nemzetei, kormányai szabják meg, hogy ápoljuk a magyar – magyar kapcsolatokat! Nehéz, de nem lehetetlen feladat barátainkat és szövetségeseinket meggy ő zni, hogy a magyar tudatú emberek egy nemzetet alkotnak, ez senki ellen s em irányul, senkit sem fenyeget, s ő t általános érdek a nemzeti kisebbségek fennmaradása, a nyugateurópai modellek (autonómia, föderalizmus) mindenhol alkalmasak a konfliktusok megel ő zésére. Közép- és DélkeletEurópában a nemzeti kisebbségekkel szembeni tü relmetlenség felszámolása összeurópai érdek. Magyarországnak azonban ezen túlmen ő en is fontos érdekei vannak a Balkánon. Ezért indokolt, hogy – másokkal együtt, Rupel szlovén külügyminiszter javaslatát is követve – felkaroljuk Szerbia, Montenegró, BoszniaHercegovina és Macedónia, s ő t Moldávia európai integrációját is. A magyar vállalkozások terjeszkedésének és a t ő kekivitelnek ez a kézenfekv ő iránya, itt lehet jelent ő s részünk az infrastruktúra fejlesztésében és a szaktanácsadásban. Csak helyeselni lehet, hogy er ő sítsük ezekben az országokban diplomáciai jelenlétünket, de ez a min ő ség és ne a mennyiség jegyében történjék, ahogy Lendvai is hangsúlyozza. Ha elkészül egy dokumentum, amely összefoglalja a magyar külpolitika stratégiáját, az nem fog ártani. Fon tosabb azonban, hogy a hazai politikai er ő k között, valamint az anyaországi és a határon túli magyar társadalomban egyetértés legyen a külpolitika f ő irányai tekintetében. Nagy e tekintetben mind a kormány, mind az ellenzék felel ő ssége. De a legjobb straté gia is hiábavaló, ha a végrehajtó apparátust nem vezérli az az ügybuzgalom és patriotizmus, amely valamennyi, a külpolitikában sikeres országban természetes. vissza Megújulnak a magyar- magyar intézmények - Kormányzati dokum entum kisebbségi vezet ő knek Népszabadság • 2006. augusztus 3. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezet ő i között nemrég lezajlott konzultációsorozat nyomán kidolgozott új nemzetpolitikai koncepciót ismertette szerdai számában a Krónika cím ű n apilap.Az erdélyi újság közli, hogy birtokába jutott A megújuló nemzetpolitika elvei és intézményrendszere elnevezés ű dokumentum, amelyet Budapestr ő l a napokban juttattak el a kormányf ő tárgyalópartnereinek, a határon túli magyar szervezetek vezet ő inek. Az új nemzetkoncepció szerint - írja a Krónika - a nemzeti identitás meg ő rzésének támogatása mellett sokkal jobban kell összpontosítani a szül ő földön való megmaradás és gyarapodás gazdaságiszociális feltételeire. A lap szerint a magyarmagyar párbeszéd fóru mrendszerének
