Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-03
14 A szlovák E urópapolitika sarkalatos eleme lesz „a jó kapcsolatok érvényesítése az EU szomszédságpolitikájában”, ami azt jelenti, hogy a szlovák diplomácia közre szeretne működni az EU és Oroszország kapcsolatainak minél szorosabbra fűzésében. A kormányprogram megerő síti, hogy a szlovák csapatokat kivonják Irakból. Az iraki történet tanulságaként leszögezi, hogy más hasonló szerepvállalásnál előre meghatározzák a szlovák egységek mandátumát és kinnmaradásuk kritériumait. A korábbi kormány majdnem feltétlen együttműköd ési készségéhez képest tehát Fico Szlovákiája nagyobb mozgásteret igényel magának a szövetségeseivel – főként az Egyesült Államokkal – való katonai együttműködés terén. Fico programja jól áttekinthető dokumentum: világosan megrajzolja az eddigi asszimiláci ós politika felgyorsításának, valamint a gazdasági és külpolitikai orientációváltásnak az elképzelését. vissza Numerus clausus Romániában - Erdélyben a magyaroknak nehezebb a bejutás az orvosi egyetemre Magyar Nemzet 2006 . augusztus 3. Szerző: Lukács Csaba Több mint két jeggyel jobban kellett teljesíteniük idén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Általános Orvosi Karára felvételiző magyar diákoknak román társaiknál, hogy bejussanak az állam által támogato tt képzésre. A 2006. július 26án lezajlott felvételi vizsga eredményeképpen az utolsó bejutó magyar diák 8,09os, az utolsó bejutó román pedig 5,95os osztályzatot kapott a tesztjére az elérhető tízből (a román oktatási rendszer egytől tízig osztályozza a diákokat, az átmenőjegy az ötös). A helyzet évek óta hasonlóan diszkriminatív, de egyre jobban nyílik az olló: tavalyelőtt még fél jegy volt a különbség, tavaly már másfél. Az orvosokat, fogorvosokat és gyógyszerészeket képző felsőoktatási intézmény valah a a kolozsvári Bolyai Egyetemhez tartozott, az orvosképzést 1946ban költöztették át Marosvásárhelyre, ahol pár év múlva önálló egyetemmé alakították. A magyar intézményt fokozatosan elrománosították – a kilencvenes évek közepéig az egyetem dolgozatalapú f elvételi vizsgákat szervezett, melyeken a magyar diákokat rendre lepontozták, és ennek következtében az arra érdemeseknek csak kis hányada juthatott be az intézménybe. A helyzet orvoslása érdekében az RMDSZ kérte a magyar nemzetiségű diákok számára fenntar tott helyek elkülönítését, de a három évvel ezelőtti megállapodás értelmében az igényelt helyek számánál csak kevesebbet sikerült kiharcolnia – idén például a kétszáznegyven tandíjmentes helyből csak százhárom magyar, de kevesebb magyar nyelvű helyet hirde ttek meg a fogorvosin is, miközben gyógyszerészből kettővel több magyart képeznek, mint románt (katonai orvosnak pedig egyáltalán nem tanulhatnak magyarul). Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a Moldvai Köztársaságból érkezett román diákokra: a költségve tés összesen három helyet ad nekik, függetlenül a felvételin elért eredményektől. Az egyetem különben végig népszerű volt a magyar diákok körében, de a Ceausescudiktatúra végére már csak nagyon kis számban szabadott bejutniuk, hiába tanulták meg betéve – ráadásul román nyelven – a vizsgára kért tananyagot. Miután az egyetem tesztalapú felvételi vizsgát vezetett be, melyen a csalás lehetősége megszűnt, a magyar diákok vizsgajegyei ugrásszerűen javultak. Romániában különben húsznál is több orvosi egyetem műk ödik, de csak egy intézményben, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen folyik orvosképzés részben magyar nyelven. Ha az ország lakosságában mért nemzetiségi arányoknak megfelelően járnának el, akkor a 6,6 százalékos magyarságnak kétszáznál i s több hely járna. A Bolyai Kezdeményező Bizottság – amely vállalta a marosvásárhelyiek gondjainak képviseletét is – az erdélyi magyar felsőoktatásban tapasztalható súlyos visszásságként értékeli a helyzetet, és azt követeli, hogy első lépésként növeljék s zázötvenre az általános orvosi kar magyar tagozatának tandíjmentes helyeire fölvett diákok számát. Miközben a magyar és a nemzetközi közélet az erdélyi magyar felsőoktatást a kolozsvári Babes – Bolyai Egyetemen kialakult konfliktus kapcsán ismeri – ha ismeri egyáltalán – , azt kevesen tudják, hogy a marosvásárhelyi intézményben sincsenek hivatalosan kétnyelvű táblák, csak a bátrabb magyar oktatók írják ki ajtajukra magyarul is a kiírandókat. Miközben a rendszerváltás óta a magyar diákok száma nőtt, az őket okt ató tanárok aránya drasztikusan csökkent. Mivel a kisebbségi nyelven oktatókat a felvételi során rosszindulatúan akadályozták, a nyugdíjaztatás és az elvándorlás miatt a számuk harminc százalék alá csökkent (ugyanez a helyzet az egyetemi szenátusban is). J elenleg az intézmény egyetlen dékánja sem magyar nemzetiségű, a tizennégy tanszékvezetőből csak három tartozik a város lakosságának felét kitevő nemzetiséghez, az Egyetemi Szenátus Bürójának hét tagja közül pedig mindössze egy nem román anyanyelvű. A három éves kollégiumi oktatás öt szakirányából csak a bábaképzőn van magyar nyelvű képzés, nincsenek széles körű döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok, nincs magyar nyelvű oktatás a laboratóriumi gyakorlatokon, illetve kétnyelvű képzés a klinikai gyakorlatok során (ezt eddig azzal indokolták, hogy a diákoknak meg kell ismerniük a román szaknyelvet, de erre vannak más megoldások is). Nem lehet használni a kisebbség nyelvét az intézményi adminisztrác ióban, ahol alig akad magyar alkalmazott. A
