Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-30
30 elfogadhatatlanok”. Németh Zsolt, a parla ment külügyi bizottságának elnöke jövő hét hétfőre összehívta a testület rendkívüli ülését, amelyre Göncz Kinga külügyminisztert is várják. vissza Szlovák „folklór” a kisebbségek kárára - Szakértők szerint Ján Slota kormá nyra kerülése okozza a magyarellenes indulatok feléledését · A sajtó is felelős az eseményekért Magyar Nemzet 2006. augusztus 30. Szerző: Neszméri Sándor A szlovák szociológusok és politológusok nagy többsége egyetért abban, hogy az elmúlt nyolc év nemze tiségi békéjét viszonylag gyorsan felváltó nacionalista agresszivitás oka a Szlovák Nemzeti Párt kormányra jutása. Grigorij Meseznikov, a közkérdések intézetének igazgatója szerint „bár a polgárok az elmúlt években elfordultak a politikától, de kénytelene k élni mindennapjaikat, ezért a politikusok véleményére figyeltek, és önmagukban vagy kisebb közösségeikben véleményt is formáltak róla”. A szociológus lapunknak elmondta, „Ján Slotával, illetve a Szlovák Nemzeti Párttal kapcsolatban mindig az extrémizmust , az agresszív nacionalizmust és a magyarellenességet lehetett csak összekötni, más programszerű megnyilatkozásuk nem is volt, így érthető, hogy hatalomra jutásuk biztatást jelentett azoknak, akik a korábbi kormányzati politika miatt eltitkolták valós néze tüket. Most azonban úgy látják, teret kapott szélsőséges véleményük, és helyesen járnak el, ha a valós vagy vélt nemzeti érdekeket mindenek fölé helyezik, és a kisebbségek kárára valósítják meg azokat.” Hasonló véleményen van Miroslav Kusy politológusprofe sszor is, aki szerint az új kormánykoalíció „összetételével biztatja a szélsőségeseket. A Szlovák Nemzeti Párt jelenléte a kormányban ugyanis azt üzeni nekik, ugyan nacionalisták vagyunk, de bejutottunk a kormányba, amelynek egyenrangú tagjai vagyunk. Amit teszünk, egyáltalán nem olyan rossz, mint ahogy azt az újságok írják”. A professzor nemcsak az extrém nacionalizmust vallók szempontjából közelíti a dolgot, szerinte egy másik, sokkal nagyobb csoportra is hat Ján Slotáék térnyerése, jelesül a „látens naci onalisták” rétegére. Kusy szerint „a látens nacionalisták az elmúlt évek közhangulata miatt helytelennek tartották saját véleményüket, és nem is hangoztatták nézeteiket, most azonban úgy érzik, hangot is adhatnak véleményüknek. Ez pedig azért veszélyes, me rt ezáltal nagyobb lesz a társadalomban a tolerancia a szélsőséges nacionalizmus iránt”. A Slotaféle agresszív nacionalizmus és extrémizmus terjesztéséhez Zora Bútorová, a közkérdések intézetének egy másik szociológusa szerint a sajtó is hozzájárult. Mege mlíti, hogy a különböző felmérések azt mutatják, a szlovák lakosságra nagy hatással vannak az elektronikus médiumokban sugárzott reklámok. Így a közgondolkodásra is hasonlóan intenzív a hatásuk, Ján Slota gyakori szerepeltetése a médiában azt sugallta az e mbereknek, hogy „amennyiben szerepelhet a televízióban és a rádióban, rendben van, amit mond”. A szociológus szerint „így válhat normálissá az, ami nem normális”, és hozzáteszi, Slota egyegy kijelentésének ismételgetésével az elektronikus sajtó szinte „va lóságshowt” produkált a gyűlöletkeltésből. Grigorij Meseznikov ezzel kapcsolatban nemcsak a sajtót hibáztatja, arra is emlékeztet, hogy a politikusok „sem vették komolyan a Slotaféle kijelentések veszélyét, és általában nem reagáltak rá”. A szociológus s zerint voltak az elmúlt években próbálkozások arra, hogy a politikusok más fényben tüntessék fel az ezeréves szlovák – magyar együttélést, sőt, elindult egy történészpárbeszéd is, de a szlovák közgondolkodásban tovább él a 20. század elején megfogalmazott „m ítosz az ezeréves magyar elnyomásról, és sajnálatos módon ez a tudománytalan, népmesébe illő eszme hatja még mindig át a történelemértelmezést és oktatást”. Ezzel függ össze a lapunknak nyilatkozó szociológus szerint az, hogy Slota „kiszólásai” a Kárpátm edencébe pónilovakon érkező, görbe lábú, csúnya, fekete magyarokról, akik felhasították a terhes szlovák asszonyok hasát, meg a szlovákok ezreit legyilkoló Rákóczi Ferencről és Kossuth Lajosról „folklórrá szelídíti a nacionalista gyűlöletkeltést”. A közkér dések intézetének igazgatója „elképesztőnek” tartja Robert Fico kormányfő magatartását, amiért csak nagy általánosságokban utasítja vissza az extrémizmust és a szélsőséges nacionalizmust, azok konkrét megnyilvánulásaira azonban nem reagál, sőt a Magyar Koa líció Pártját hibáztatja azért, hogy ezekről az eseményekről beszél. Meseznikov szerint azonban ez „nem meglepő, ahogy az sem, hogy a kormányalakításkor nem az MKPt, hanem a nemzeti pártot választotta”. A szociológus emlékeztet arra, hogy „maga Robert Fic o többször is hangoztatta, és kijelentéseivel alá is támasztotta, hogy – fogalmazzunk finoman – erősen nemzeti elkötelezettségű. És azt is tudni kell – mondta lapunknak Meseznikov – , hogy a SmerSzociáldemokrata párt járási és kerületi struktúráiban sok az olyan politikus, aki sokkal inkább azonosul a Szlovák Nemzeti Párttal, mint az MKPval, igazából csak baloldaliságuk miatt vannak a Smerben, minthogy a nemzetiek jobboldalinak vallják magukat. Ez eredményezte a mi megítélésünk szerint a párt rossz döntésé t, amit azonban a Smer jellege miatt
