Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-01
7 hajlandó lemondani egyetlen államtitkáráról sem. Macovei úgy véli, figyelembe kell venni az egyes minisztériumok tevékenységét, a leépítés nem történ het "aritmetikusan". Az igazságügyi miniszternek egyik államtitkáráról kellene lemondania a három közül. Mihail Hardau, a szintén PDs oktatási miniszter tárcája tevékenységének komplexitását hangsúlyozta, amikor arról beszélt, miért nem mondhat le négy á llamtitkára egyikéről sem. A munkaügyi minisztérium demokrata párti vezetője közölte, hogy tárcája máris közel áll ahhoz, hogy megfeleljen a kormányfő elvárásainak, miután a foglalkoztatási ügynökség függetlenné vált, így vezetője már nem tölt be államtitk ári tisztséget a tárcánál. Hasonló lépést fontolgat a miniszter a nyugdíjpénztár vezetőjével kapcsolatban is. Radu Berceanu PDalelnök azért nem tett javaslatokat, mert szerinte a kormányfő "ellopta" a demokratáktól az átszervezés ötletét. Berceanu ugyanak kor kifogásolja, hogy a leépítés nem érinti a kormánytagokat is. A miniszterelnök a reakciók kapcsán hangsúlyozta: ha nem kap javaslatokat, vagy amennyiben "kozmetikázásra utaló jeleket lát", saját belátása szerint dönt az államtitkárok számának csökkenté séről. A demokraták tegnap elutasították azt a PNLkezdeményezést, hogy a D.A. Szövetség két tagpártja közösen döntsön a kormány átszervezéséről. Vasile Blaga főtitkár alkalmatlannak nevezte a találkozót "most, miután a téma felmerült a kormány múlt heti ü lésén". Liberális kollégája, Dan Motreanu erre úgy reagált: a demokraták csak a többi párt által vezetett minisztériumokat szerveznék át. vissza Kóstolgatni a fából vaskarikát Új Magyar Szó 2006. augusztus 1. Szerző: Lokod i Imre Elképzelhető az elkerülhetetlen: most jön el az idő, hogy az RMDSZen belül és kívül lezúduló véleményáradat felszínre hozza a gyökereket. Arra gondolok, az elkövetkezőkben megszólal, aki csak azt gondolja, hogy ezután is van valamirevaló vélemén ye, és megteszi az is, akit valamiféle sérelem taszított félre a szövetségtől, és holtbiztosan keményebbre fogja. Valószínű, hogy együtt lesz megint a nagy csapat, otthonról jön mindenki: jól öltözve, simára vasalva, mint ilyenkor illik, és remélhetőleg vi sszatér - meglehet, kevés időre , ami rendre kimaradt: a virtuális kéznyújtások pillanata. Legalább. A kibontakozni látszó közvita vélhetőleg az lesz, amire szánva van, mindenki jogot nyer véleményformálásra, tudva, remélhetőleg, a saját helyét, szerepé t. Azonban kérdéses még egyelőre, milyen minőséget hoz ez a hangulat, komolyan veszie az a réteg a reformot, amelynek a véleményére, bírálatára eleve adhat a szövetség. És ki dönti el, honnan kezdődhet a minimális konszenzus, és meddig vehet bátorságot el menni? Mert a reformokról közvitázni lehet, de attól a vita akár meddő is maradhat, a reformok megvalósításához valamiféle közmegegyezést is kell emlegetni. Valószínűsíthető, lesz aki hosszas beszéd után nem fog semmit mondani, legfeljebb oda lyukad ki, ahonnan most indulni kíván a szövetség. Vagyis fognak itt még többen is erdélyi magyar kerekasztalról beszélni, amire jön (mert jönni fog) a replika, de hiszen ott van arra az SZKT. Csakugyan ott van, de ha nem tévedünk, a szikra éppen a szövetségi küldött ek tanácsának ülésén pattant ki. Mert igaz ugyan, ami a szövetségi építkezést jellemzi, kell hozzá bizonyos fokú "társadalmi" egyetértés, ami egyébként már korábban létrejött, csakhogy belterjes lett a szerkezet, alig hiszem, hogy SZKT után a derék magyar ember az esztergapad mellett mindjárt abbahagyja a gürcölést, hogy megértőleg hallgassa a híreket. Az érdekfeszítés lassan kimerült, viszont az RMDSZben a belső nyomás érzékelhetően ettől nőtt. Akár pártszerűségre, akár szélesebb nyitásba kezdő érdekvéd elemre rendezkedik be a szövetség, meg kell találnia a közérthető és optimális arányokat. Másfelől, ha "közszolgáltató" pártot vagy szövetséget kíván létrehozni, meg kell kóstolni a fából vaskarika elvét is. Különben egy öt százalékos párt mindig a vonal k özelében áll, erősen szorít az a bizonyos parlamenti küszöb. A közszolgáltatás a mi olvasatunkban nyilvánvalóan az érdekvédelemre vonatkozik, különben sokan megvetően mondják, hogy az RMDSZnek kerülnie kellene valami részvénytársasági logikát, annak ell enére, hogy az ember akkor kezd visítani, amikor a reform nyomán kialakult helyzet sérti az ő érdekeit. Ez lesz az a "fejezet", amitől majd még visszhangzik a sajtó.
