Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-03
7 külpolitikai tevékenységnek az eredményességét. E tevékenység célja az, hogy Szlovákia ne térhessen le a demokratikus fejlődés útjáról, ne sérülhessenek a sz lovákiai magyar közösség jogai, illetve hogy – a szlovákiai magyarok érdekeivel összhangban – tovább bővülhessenek Magyarország és Szlovákia kétoldalú kapcsolatai. Tisztelettel: Dr. Göncz Kinga vissza Tovább. Másképp ! Krónika 2006. augusztus 3. Szerző: Benkő Levente Nem kétséges, hogy valamit változtatni kellett a magyar – magyar kapcsolatok intézményrendszerén és tartalmán. Ezt a célt szolgálná Magyarország miniszterelnökének A megújuló nemzetpolitika elvei és intézmé nyrendszere elnevezésű, a Krónikában már ismertetett dokumentuma, amelyben Gyurcsány Ferenc gyökeres változásokat ígérve vázolja fel a megújulást. Tulajdonképpen arról van szó, hogy – legalábbis a tervezet, illetve a kinyilatkozás szintjén – az 1990 óta ki alakult intézmény- és kapcsolatrendszert azért kell módosítani, mert egyrészt elavult, kivénhedt, másrészt pedig azért, mert Magyarország és Szlovákia európai uniós csatlakozását követően 2007. január 1jétől minden bizonnyal Románia is EUtagállammá válik , velünk, magyarokkal együtt. Így tehát – a gyurcsányi tervezet is így fogalmaz – a Kárpátmedencei magyarságnak legalább kilencven százaléka az EU közös otthonában találja majd magát, s ez az új helyzet kétségtelenül új lehetőségeket is kínál. Ebből a meg közelítésből valóban meg kell keresni azokat az össznemzeti jelentőségű intézményeket és programokat, azokat a formákat és tartalmakat, amelyek letéteményesei kell, hogy legyenek minden magyar szülőföldön való maradásának és boldogulásának. De érzésem szer int a gyurcsányi szemlélet/tervezet sem képes túllépni azon a beidegződésen, miszerint van belhoni, és van külhoni magyarság. Merthogy a tervezet továbbra is a magyar kormány és a külhoni magyar közösségek kapcsolatáról, határon onnani és határon túli magy ar közösségekről tesz említést, amit nem lehet kompenzálni sem évenkénti felszólalásokkal az Országgyűlésben, sem a világ magyarságának fesztiváljával – még akkor sem, ha mindkettő helyénvaló. Ráadásul a tervezet továbbra sem szavatolja a politikai és a ga zdasági kliensrendszer megszűntetését. Márpedig – az egyre foszló trianoni határokkal együtt vagy anélkül – egy és oszthatatlan magyar nemzet létezik, ez volna az alfája és ómegája az új magyar nemzetstratégiának. A határon túli magyarság fogalmát pedig id eje volna egyszer s mindenkorra a múltra hagyni, a történelem süllyesztőjébe dobni. Olyasfajta forma és tartalom kéne, mint amilyet tegnap estefelé éreztünk, amikor együtt szurkoltuk végig, és ünnepeltük Cseh Laci és Kerékjártó Tamás sikerét a margitsziget i úszó Európabajnokságon. Ugye, milyen egyszerű? vissza Növelik a konzulátus létszámát Új Magyar Szó 2006. augusztus 3. Szerző: Horváth István A sorok megszüntetését remélik a Csíkszeredai Magyar Konzulátuson dolgozók számának bővítésétől - tájékoztatta tegnap lapunkat Vágó Ferenc konzul, a székelyföldi magyar külképviselet vezetője. Bár a konzulátus előtt naponta, hajnaltól délutánig vízumra várakozó emberek - olykor akár száz személy - látványa a rendszerváltás előtti időszakot idézi, az alkalmazottak létszámnövelésével kapcsolatos részletek tisztázása csak augusztus végére várható. Sorszámot azért nem ad a konzulátus, mert amint a sorszámautomata megjelenne a helyszínen, rögtön felütné a fejét a cédulákkal való kuf árkodás is - véli Vágó Ferenc, aki úgy látja, a helyzeten ez semmiképp sem javítana. Továbbra is a jelentkezés időpontja szerint kerül sorra mindenki. "Senki nem köteles mindvégig a konzulátus előtt várakozni" - fogalmazott a konzul. Elmondta, miután a hiv atal munkatársai átveszik a kérelmeket, fel tudják becsülni, hogy ki és körülbelül mikor kerül sorra. Az egyik legnagyobb gond azonban az, hogy szép számmal akadnak olyan erdélyi munkavállalók, akik ahelyett, hogy Magyarországon rendeznék a tartózkodási és munkavállalási engedély meghosszabbítását, annak lejárta után inkább újabb vízumkérelmet adnak be. Sokan, állítólag, ezt csak azért teszik, hogy kibújjanak adóbevallási kötelezettségük alól.
