Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-28
6 ügyét a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladić és Radovan Karadžić kiadatásával. (Vajdaságma.info) Cikkek: Csábítósdi, szülőföldesdi A formálódó – de végső alakot ölteni egyelőre képtelen – új magyar nemzetstratégia mindkét szélső pontját megismerhettük augusztusban. A határon t úli magyar vezetőknek eljuttatott kormányzati vélemény még egyértelműen a szülőföldön való megmaradás feltételeinek a kialakítására helyezte a hangsúlyt, s az érintett vezetőkkel folytatott későbbi kormányfői tárgyalások sem írták felül ezt az elvet. Ám az államalapítás napján a Népszabadságnak adott interjújában Gyurcsány Ferenc már lebegtette a témát: „Eddig azt mondtuk: maradj otthon, ha kell, viseld ennek a keresztjét! De a maradásnak nem keresztnek kell lennie, hanem a felemelkedés lehetőségének. A mag yar kormány dolga az, hogy lássa a valóságot, és ennek megfelelően alakítsa a nemzetpolitikát.” Ha akarom, terhes, ha akarom, nem. Ugyanezen a napon Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere egyértelműbben fogalmazott ünnepi beszédében: „Arra biztatom tehát a határon túli magyar fiatalokat, hogy jöjjenek minél többen, dolgozzanak és vállalkozzanak Budapesten! Hozzák a feleségüket, férjüket, a gyerekeiket is!” Akkor most...? Lássunk át a szitán! A tartósan aggasztó magyarországi demográfiai mutatók árnyékába n a határon túli magyarság az anyaország emberanyagtartalékának és genetikai rezervoárjának minősül – és ebben a viszonylatban egyáltalán nem az a kérdés, mi jobb az érintetteknek. Hanem az, hogy Magyarországnak mihez fűződik nagyobb érdeke, melyik a hoss zú távon eredményesebb koncepció. Aze, hogy (akár jelentős anyagi áldozatok árán) a környező országokban minél tovább megtartsa a reprodukcióra még képes magyar népcsoportokat, odaát termeltesse meg az utánpótlást, majd saját szűrőrendszerét közbeiktatva, a folyamatos beszivárgást valamelyest szabályozva kompenzálja a belhoni lakosság lélekszámának a fogyását, biztosítsa etnikai összetételének „javítását”. Vagy pedig az, hogy fiatalok erőteljes átcsábításával gyors és hatásos vérfrissítést hajtson végre, a mely aztán a soksok új család révén hosszú távon a határon belül fejti ki áldásos hatását. (Ez az elszívás ugyanakkor megújulásra alkalmatlanná teszi a határon túli közösségeket.) Ám tisztában kell lennünk azzal, hogy tépázott tekintélyű politikusok nyila tkozatai csekélynél is kisebb hatással vannak a migrációs folyamatokra; sőt, önmagában a nemzetstratégiai elvrendszer sem képes hatékonyan beavatkozni az elmenés vagy a maradás oldalán. Hiszen például az évtizedek óta szünet nélkül sulykolt szülőföldelv és a nehézkes, gyakran megalázó idegenrendészeti eljárások egyáltalán nem szegték az áttelepülni vágyók kedvét. A folyamatra egyetlen körülménynek van döntő befolyása: az egyes országok gazdasági viszonyai, jóléti nívója, civilizációs komfortja, egzisztenc iális és szociális biztonsága közti különbségnek. A jelen helyzetben Szlovéniából és Szlovákiából nem várható bevándorlás, Erdélyből, a Vajdaságból és Kárpátaljáról viszont igen. Szinte teljesen függetlenül attól, hogy melyik játékra épül a nemzetpolitika, mitől óv Gyurcsány, vagy mivel kecsegtet Demszky. S tekintet nélkül arra is, hogy a hirtelen kerekedett vihar miatt tragédiába fordule a nemzet ünnepe. vissza A szerző kárpátaljai író BALLA D. KÁROLY A szerb és a magyar államelnök jelenlétében ünnepel Zenta Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2006. augusztus 25., pénte k (MTI) - Sólyom László magyar és Boris Tadic szerb államelnök jelenlétében ünnepli várossá nyilvánítá sának 500. évfordulóját Zenta - közölte az északbácskai város internetes honlapja. A szeptember 10i eseményt Juhász Attila zentai polgármester jelentette be. Az évforduló alkalmából egész napos ünnepségek lesznek, s a város új létesítménnyel, egy mozgó nyári színpaddal is gyarapszik, amelyet a Tiszaparton, könnyűzenei koncerttel avatnak fel. Az évfordulóhoz időzítve szeptember második felében megkezdődik a zentai színház újjáépítése is.
