Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-24
15 Nem kell magyar autonómia, ha lesz vajdasági – ennek a véleményének adott hangot Korhecz Tamás, a tartományi kormány alelnöke, vajdasági kiseb bségi titkár (miniszter), Kasza Józsefnek, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének a tanácsosa. Szerinte a Vajdaság lényegi autonómiája – amely a nemzeti tanácsok nagyobb hatáskörével párosulna – megszüntetné a magyar kisebbség igényét a területi önkormányz atra. Korhecz véleményét nem mindenki osztja – mint kiderült, pártjában sem – , hiszen nyilatkozatával szinte egyidejűleg tette le a garast a területi autonómia mellett Szent Istvánnapi beszédében Kasza József, s nem a vajdaságira utalt. – Egy demokratikus állam ban nincs tabutéma, így a területi autonómia kérdése sem az, s erről a Vajdasági Magyar Szövetség az Európában működő autonómiaformák alapján kíván tárgyalni a szerbiai hatalommal – hangoztatta Kasza. Abban azonban biztosan valamennyi vajdasági magyar poli tikus egyetért, hogy sem a magyar autonómia létrehozásának, sem pedig a vajdasági helyreállításának nem jók az esélyei. Vessünk egy futó pillantást a mostani Vajdaságra, amelyet már csak szokásból emlegetnek soknemzetiségűnek. A lakosságnak ugyanis már jóv al több mint a fele szerb, s a legnagyobb nemzeti közösségnek, a magyarnak a lélekszáma is mindössze 14 százalék. Nem beszélve arról, hogy a szerbség jó része boszniai, horvátországi, koszovói menekült, politikai hangulatának pedig a legjobb fokmérője, hog y a tartományban a legerősebb a Seseljféle radikális párt. A Vajdaság autonómiáját pedig csakis a tartomány szerbsége tudná kiharcolni. De akarjae? Belgrádban és a vajdasági szerbség egy részében ellenzik a tartomány önkormányzatát. Másképpen hogyan tudt a volna annak idején Milosevics „forradalommal” megszüntetni az autonómiát, amely azóta sem állt helyre? A belgrádi vezetés nyíltan nem állítja szembe a két autonómiát, ám nyilvánvaló, hogy ha lehetne, a kisebbségi autonómiával kiváltaná a vajdaságit. A ki sebbségi ugyanis könnyebben megszüntethető, a vajdaságit pedig most kell véglegesen leépíteni, amíg erre ilyen kedvező a hangulat, s amíg a betelepültek nem válnak autonómiapártiakká, mint korábban. Belgrádban is pontosan tudják, hogy az autonómiák mit sem érnek, ha elvonják tőlük a pénzt. A Vajdaság jelenleg éppen ebben a helyzetben van. Az északi tartomány helyzetén egyébként pontosan lemérhető, hogy Belgrád hogyan viszonyul az autonómiához, s miért nem akar Pristina még hallani sem a felkínált „széles kö rű autonómiáról”. Pedig a Vajdaságon Belgrád már bemutathatta volna a nemzetközi közösségnek is, hogy lám, milyen jogokat szavatolna a déli tartománynak. Az újvidéki vezetők belemennének az aszimmetrikus modellbe is, ami annyit jelentene, hogy Koszovó nagy obb, a Vajdaság kisebb autonómiát – de autonómiát – kapna. Bojan Kosztres parlamenti elnök a spanyol példát hozta fel: Vajdaságnak a katalán, Koszovónak a baszkföldi autonómia járna. (Sok vajdasági „autonomista” nem titkolja, hogy a tartomány érdeke az len ne, ha Koszovó Szerbiában maradna – nagy autonómiával.) A vajdasági javaslat nem most hangzott el, Szerbia azonban – mint a délszláv válságban végig – ezúttal is elkésett vele. Koszovót ez egyáltalán nem elégítené ki, s közelebb van már a függetlenséghez, mint a Vajdaság vagy a kisebbségek az autonómiához. A vajdasági magyarok soraiban egyébként ahány párt, annyi autonómiakoncepció. Legjobb esélye talán a perszonális autonómiának van, amelyet valamennyi párt támogat, s amely a területivel ellentétben nem re kesztené ki a vajdasági magyarság szórványban élő felét, s amelynek lennének intézményei is, amint a Magyar Nemzeti Tanácsot demokratikusan választanák. vissza Születésnapját ünnepli Ukrajna Magyar Nemzet 2006. augusztus 24. Szerző: Székely Gergely Ukrajna aránylag nyugodt körülmények közepette ünnepli függetlenné válásának 15. évfordulóját az elmúlt hónapok belpolitikai viharainak elülte után. A nemzeti egységről szóló megállapodás aláírásával ugyanis az államfőnek és p arlamenti politikai erőknek sikerült elejét venni a robbanással fenyegető helyzet további elmélyülésének. „Képesek voltunk legyőzni magunkban a belső ellenséget, amely sokkal erősebb és alattomosabb mindenféle külső ellenségnél”, fogalmazott az évforduló a lkalmából a Kijevszkij Telegraf című hetilapban megjelent terjedelmes cikkében a kormányfővé kinevezett Viktor Janukovics. A régiúj miniszterelnök a nemzeti egység létrejöttét tartja a jubileum legfőbb ajándékának, hiszen ezáltal sikerült túllépniük a meg osztottságon. A lakosság többségének kiábrándulást jelent a függetlenség tizenöt esztendeje is, amelynek évfordulóját a legújabb felmérés szerint a megkérdezettek csupán húsz százaléka tekinti valóban nemzeti ünnepnek. És nem véletlenül – hangoztatják az é vfordulóval kapcsolatosan megjelent elemzések. Ez idő alatt ugyanis tizenöt kormánycsere történt, és hétszer változott a parlament elnökének személye. Mindeközben pedig voltak bányász- és diáksztrájkok, korrupciós botrányok, politikai tiltakozó megmozdulás ok, mint például az „Ukrajna – Kucsma nélkül!” akció, jó
