Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-24
14 mindenki, aki eddig jogosult volt rá: az állami szférában rövid távon, néhány éven belül meghonosítandó teljesítménymérés és értékelés miatt előfordulhat, hogy például az egyik köztisztviselő a mostani plusz egy havi juttatásának a teljes összegéről kényelen lesz lemondani, míg kollégája akár a 13. havi összegnél is többet vihet majd haza. Az elképzelések szerint a főtisztviselői és a központi tisztikart megszüntetnék, ettől egymilliárd forintos megtakar ítást várnak. A bizottság javaslata alapján emellett a fizetési fokozatok alsófelső határait tágítani kell. Ha a kormány megfogadja a dokumentumban olvasható tanácsokat, azzal kell számolnia az érintett mintegy 800 ezres körnek, hogy az illetményalap és a közalkalmazotti bértábla nem változik az új rendszerre való áttéréskor. Az idei létszámcsökkentés nyomán felszabaduló megtakarításból nem lehetne kiadásokat finanszírozni, a jövő évi szervezeti intézkedések következtében felszabaduló bértömeget pedig a 2 007es költségvetés tervezésekor kivonnák a rendszerből – derül ki az anyagból. A rugalmasabb munkajogi típusú eljárási szabályok keretében megkönnyíthetik a szakmai alkalmatlanság esetén történő gyors elbocsátást, s a vezetői beosztásban levőknél is könny ebbé tehetik a felmentést a felelősségi körbe eső teljesítménycélok el nem érésekor. Szívesen látnák a határozott idejű és atipikus foglalkoztatás terjedését a közszférában. A javaslat szerint meg kell határozni az illetménycsökkentés lehetőségének az eset eit, módozatait, s a béren kívüli juttatások rendszerében az egységesítés (cafeteriarendszerek) irányában történő elmozdulás lenne a kívánatos. A közalkalmazottaknak számolniuk kell azzal, hogy lassítják az előmenetelt. Az igazgatási és az igazgatási jell egű szerveknél, a fegyveres szerveknél, illetve a közintézményeknél (mint középiskolák, könyvtárak) felső létszámkorlátot írhatnak elő, a közszolgáltatást végző közintézeteknél (többek között az egyetemeknél, kórházaknál, kutatóintézeteknél) pedig létszámi rányszámot határozhatnak meg. A bizottság Az államreformbizottság a kormány javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő szerve. Irányítására Draskovics Tibort kétéves időtartamra kormánybiztossá nevezte ki a kormány. A bizottság elnöke a kormányfő, alelnöke Draskovics, tagjai: a kormányfőt helyettesítő miniszter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető, a pénzügy, az igazságügyi és rendészeti miniszter, a Miniszterelnöki Hivatal koalíciós koordinációért felelős államtitkára, s a felkértek. vissza Egy évet csúszhat az EUbővítés Magyar Nemzet 2006. augusztus 24. Szerző: Kottász Zoltán Németország veszélyeztetheti Bulgária és Románia január 1jére tervezett EUcsatlakozását, a két ország több mint egy évet is várhat arra, hogy az unió tagjaivá váljanak – jelentette tegnapi tudósításában a The Guardian brit napilap, amely arra emlékeztet: egyre többen tűnődnek azon, az Európai Unió képese két újabb tagállamot befogadni. Horst Köhler német államfő tegnap arra szólította fel a szóban forgó két keleteurópai államot, sürgősen pótolják a jogrendszerükben és a korrupció elleni harcukban tapasztalható nyilvánvaló hiányosságokat, hiszen az Európai Bizottság egy hónap múlva adja ki végső jelentését arról, hogy a két ország teljesít ettee a csatlakozáshoz szükséges kritériumokat. Németországgal egyetemben egyelőre Belgium, Dánia, Franciaország és Írország sem ratifikálta Bulgária és Románia csatlakozási szerződését. Köhler jelezte, megvárja a szeptember 26án esedékes bizottsági jele ntést, mielőtt kitűzi a ratifikálásról határozó parlamenti ülés időpontját. A szerződést legkésőbb december 31ig kell aláírni. Az elvárások szerint a bizottságnak fenntartásai lesznek Bukarest és Szófia felkészültségével kapcsolatban, a két állam ettől fü ggetlenül valószínűleg zöld jelzést kap a csatlakozáshoz, az Európai Unió tagállamainak a száma ezáltal 27re bővülne a jövő év elején. A The Guardian arra emlékezteti olvasóit, hogy Németországot és Ausztriát terheli leginkább az unió bővítése, és a szegé nyebb országok – így Szerbia vagy Törökország – csatlakozása a vendégmunkások bevándorlási hullámát eredményezné. A brit belügyminisztérium a napokban kiadott közleményéből kiderül, eddig 427 ezer keleteurópai állampolgár emigrált az Egyesült Királyságba a tíz új tagállam – köztük Magyarország – 2004. május 1jei csatlakozása után. Eddig egyébként csak Finnország jelezte, hogy a bolgár és román állampolgárok számára kinyitja munkaerőpiacát. vissza Délvidéki útkeresés - A spanyol modell is elképzelhető a vajdasági rendezésnél Magyar Nemzet 2006. augusztus 24. Szerző: Sebestyén Imre
