Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-23
22 Szerb járások Koszovóban - A belgrádi vezetés már csak a retorikában keménykedik Magyar Nemzet 2006. augusztus 23. Szerző: Sebestyén Imre Koszovóba érkezett tegnap délután Martti Ahtisaari ENSZmegbízott, hogy a kétnapos megb eszélései során megpróbálja felgyorsítani a tárgyalási folyamatot – amely már a kezdeteknél megrekedt – a decentralizálás és a kisebbségi jogok kérdésében. Seseljt kordában tartják. Vojiszlav Seseljnek a jövőben nem lesz módjában sértegetni a hágai törvén yszék bíráit. A vádlott mellé ugyanis – akarata ellenére is – védőügyvédet rendeltek, s Seselj csak védője által vehet részt az eljárásban. Egyes konkrét esetekben a bíróság megvizsgálja, hogy az igazságszolgáltatás érdekei megengedike a vádlott személyes részvételét. A döntés indoklása szerint a vádlott sok esetben tiszteletlenül viselkedett a bírósággal szemben, gúnyolta, sértegette a bírákat, zavarta és megszakította a munkát, s viselkedése félelmet kelthet a tanúknál is. A vajdasági etnikai tisztogatás sal is megvádolt csetnik vajda, a Szerb Radikális Párt elnöke már nem egy ízben kijelentette, hogy egyedül kívánja ellátni védelmét, s nem fogadja el a ráerőszakolt védőügyvédet. Egyes értékelések szerint Seselj pontosan tudta, miként kell viselkednie ahhoz, hogy elnémítsák a saját tárgyalásán. Szabad ugyanis bírálni a bíróságot, de tilos a vulgáris, verbális támadás. A döntést szándékosan provokálta ki. Mint Hágában közölték, Seselj pere októberben kezdődik. (S. I.) Az ENSZdiplomata először a nemzetközi közvetítőkkel és szakértőkkel, majd az UNMIK vezetőivel tanácskozik, akik beszámolnak, mire jutottak a két féllel f olytatott megbeszéléseiken. Ahtisaari a koszovói albán tárgyalódelegációtól nagyobb rugalmasságot kér. Konkrétan azt követeli – egyben a szerb álláspontot is támogatva – , hogy nagyobb számú, szerb többségű járást alakítsanak. Ehhez azonban a koszovói albán félnek korrigálnia kellene a Bécsben már ismertetett állásfoglalását. Ott ugyanis csak öt szerb többségű járás létrehozását javasolta. Pristina egyelőre nem enged az ötből. Belgrád azonban nemcsak a szerb járások számának növelését, hanem az önkormányzato k hatáskörének bővítését is elengedhetetlennek tartja. A tárgyalások erről főleg a rendőrség és a bíróságok kérdése miatt nem jutottak előbbre. Ahtisaari világszervezeti különmegbízott közben már Koszovó jogállásának véglegesítésén dolgozik. Szeptember vég éig elkészíti a tartomány végleges státusára vonatkozó javaslatot, tudta meg a pristinai Zeri napilap bécsi diplomáciai forrásokból. A Tanjug belgrádi hírügynökség ugyancsak európai diplomáciai forrásokat idézve szintén arra a következtetésre jutott, hogy a következő hónapok döntőek lesznek a koszovói rendezési folyamatban. Szerbia Koszovóálláspontja látszólag változatlan – ezt időnként meg is ismétli – , hogy semmi szín alatt sem ismeri el a tartomány függetlenségét, ezért tűnik furcsának a kemény tárgyalá s a szerb többségű önkormányzatok számáról és hatásköréről, valamint a kisebbségi jogokról. Ez ugyanis úgy is értékelhető, hogy Belgrád elfogadta azt, amit bevallani és nyíltan kimondani még nincs politikai bátorsága. Az éles hangú retorika már csak a szer b közvéleménynek szól. Ezzel magyarázzák a reagálást arra a pristinai bejelentésekre, hogy a jelenlegi koszovói védelmi hadtestből létrehozzák a koszovói reguláris hadsereget. Belgrád szerint Koszovó ezzel a térség biztonságát fenyegeti. Vojiszlav Kostunic a kormányfő Szerbiai Demokrata Pártjának szóvivője kijelentette, hogy Koszovónak sohasem lesz hadserege, s Koszovó soha sem lesz független állam. Szerbia része volt és marad, hangoztatta Andreja Mladenovics. A közvélemény egy részének tetszik a határozott és harcias retorika: akkor is örömmel fogadták, amikor Kostunicáék arról biztosították, hogy Montenegró sosem válik el Szerbiától. vissza Közmeghallgatás információk nélkül Magyar Nemzet 2006. augusztus 23. Szerző: Dékány Lóránt Románia után Magyarországon is közmeghallgatást tartanak a verespataki aranybányaépítés ügyében. Több környezetvédő szervezet szerint a tárca a beruházót segíti azzal, hogy a román környezeti hatástanulmánynak csak töredékét fordíttatták le magy arra, így a civil egyesületek nem tudnak megfelelően felkészülni a meghallgatásra. Közmeghallgatást tartanak a Verespatakra tervezett aranybánya ügyében Magyarországon is, miután az országhatárokon átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZeg yezmény (Espooi egyezmény) biztosította lehetőség alapján hazánk élni kíván azzal a jogával, hogy részt vesz a román hatósági eljárásában, és véleményt formál a tervezett beruházásról. A meghallgatáson a civil szervezetek feltehetik kérdéseiket, és elmondh atják véleményüket a beruházó Rosia Montana Gold Corporationnek (RMGC). A Védegylet, a Greenpeace és a Csongrád Megyei Természet és Környezetvédő Egyesület (Csemete) úgy véli, a részben amerikai és kanadai tulajdonú RMGC az augusztus 7i romániai közmeghal lgatáson „felrúgta a
