Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-22
16 A Magyar Koalíció Pártja (MK P) aggodalommal veszi tudomásul, hogy a szlovák – magyar viszonyban megjelent az agresszív, szélsőséges magatartás, és elvárja a szlovák kormánytól, hogy egyértelműen elítéli a magyarokat ért intoleráns megnyilvánulásokat – mondta lapunknak Bugár Béla, az MK P elnöke. Amennyiben a kormány továbbra is „elkeni” a szlovák – magyar kapcsolatokban beállt változást, azzal csak „lovat ad” a jelenleg még egyedi esetek elkövetői alá – állítja a magyar párt elnöke. Révkomárom belvárosában három tizenéves fiatal megvert egy negyvenhárom éves magyart. Az Európai Udvartól nem messze, a Ferencesek utcáján a férfi magyarul kért tüzet három fiataltól, akik a magyar beszéd hallatán szitkozódni kezdtek, „rothadt” és „k…” magyar kiáltásokkal ütlegelni kezdték a férfit. A kiáltoz ásra lett figyelmes az egyik lakó, ő hívta ki a rendőrséget és a mentőket. A férfit kórházi ellátásban kellett részesíteni sérülései miatt. A mentők szirénahangja „zavarta” csak meg a három fiatalt, akik elmenekültek a helyszínről. A 43 éves férfi egyelőre nem tett feljelentést, de nem kizárt, hogy mégis eljárás indul az ügyben, mert a kórháznak törvényből fakadó kötelessége a hasonló eseteket jelenteni a bűnüldöző szerveknél. * Bugár Béla ezzel kapcsolatban azt is elmondta: nagyon fontos, hogy a rendőrség következetes munkát végezzen ilyen esetben, az igazságszolgáltatás pedig példás büntetéssel sújtsa a szélsőségeseket, mert csak így szorítható vissza az egyre erősödő magyarellenesség. A magyar párt vezetői azonban azt is elvárnák, hogy az esetekről inform álódjon a kormány kisebbségi és emberi jogokért felelős alelnöke, Dusan Caplovic, aki az új kormány felállása óta többször is hangoztatta, a Ficokormány európai módon kezeli majd a kisebbségeket, s igazságosabban, mint azt a Dzurindakormány tette. Minded dig azonban semmilyen konkrét lépést nem tett a kormány alelnöke, sem az incidensek ellen, sem a kisebbségek támogatása érdekében. Érsekújvárott egy bérházban két magyar család lakásának ajtajára közben fekete filctollal azt mázolták: „Magari za Dunaj! Tes sék”, vagyis a második világháborús fasiszta érában született, a múlt század kilencvenes éveiben is igen gyakran elhangzó felszólítást, hogy a magyarok költözzenek a Duna másik oldalára. Az érsekújvári eset azért érdekes, mert a lépcsőházban élő magyarok s zinte azonnal tudták, ki lehet az elkövető, egy velük együtt lakó szlovák, bizonyos Andrej K., aki viszont azt állította, nem ő volt, hanem egy nagysurányi unokatestvére, ő csak azt mutatta meg neki, hol laknak magyarok. Viszont Andrej K. annyira magabizto s volt saját és unokatestvére „igazában”, hogy a sértettek szeme láttára zöld filctollal színezte ki az idézett mondat felkiáltójelét, miközben nemes egyszerűséggel bejelentette a sértett családnak: „Önöket itt senki nem szereti, túlságosan magyaros az akc entusuk.” vissza Hazaérkezni Balkániába - Románia gazdasága minden szempontból megelőzi Magyarországét Magyar Nemzet 2006. augusztus 22. Szerző: Lukács Csaba Ha valaki gyakran járt Romániába (Erdélybe) a kilencvenes éve kben, az pontosan ismeri azt a megnyugtató érzést, amely hazatéréskor fogta el az utazót: az ártándi határátlépés után egyszerre kisimult az útfelület, az éjszakában is gyönyörűen lehetett látni az aszfaltcsík szélét és közepét, talán még a fű is zöldebbne k tetszett a határ innenső oldalán. A két ország fejlettsége közötti különbség szembeötlő volt, és olyan élménnyel tört az utazóra, mint amit a nyugatra látogató honfitársaink érezhettek Hegyeshalom után a Gorenjekorszak hajnalán. Aki most lépi át a román – magyar határt, annak már egészen más tapasztalatokkal kell szembesülnie: a folyamat megfordult. Most már mi, magyarok érezhetjük azt, hogy hazatérve megérkeztünk Balkániába. E sorok írója a nemzeti ünnep előtti éjszaka érkezett a román – magyar határhoz egy hosszabb székelyföldi út után, és igen lehangoló élményekben volt része. Romániában ugyanis most sokkal jobbak az utak, mint bárhol KeletMagyarországon vagy akár a világvárosnak hazudott Budapesten. Még a Bukarest által sokáig mellőzött Székelyföldön is hihetetlen ütemben fejlesztik az infrastruktúrát: a régión áthaladó 13A jelű országúton például Csíkszereda és Balavására között naponta tíztizenöt kilométernyi(!) vadonatúj útburkolatot fektetnek le román pénzből egy bákói cég emberei olyan modern és hat ékony technológiával, amellyel – hazai üzletemberektől tudom – egyetlen magyar vállalkozás sem rendelkezik. Helyi idő szerint háromnegyed tízkor érkezünk a borsi határhoz, ahol a román oldalon kisebb sor alakult ki. Néhány percnyi várakozás után odagördült em az útlevélkezelő ablakához, ahol fiatal, jól öltözött tiszt magyarul(!) tájékoztatott, hogy ő kezeli ugyan az útlevelem, de nem tudok továbbhajtani a torlódás miatt, és mosolyogva jó utat kívánt. A két ország közötti senki földjén több száz autó várt a Magyarországra való bebocsáttatásra, az egyre idegesebb turisták gépkocsijai között autóbuszok próbáltak átvágni a másik oldalra. Három óránál is hosszabb várakozás után végre meglátom a késlekedés okát – az uniós pénzből három ütemben felújított ártándi
