Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-22
14 - Milyen változások várhatók, ha a főiskola csatlakozik a BBTEhez? - A teológiai képzés nálunk hatéves, ellentétben az ortodoxokéval, ahol négy. Ha sikerül, akkor minden marad a ré giben. Az első négy tanulmányi év beilleszkedne a BBTEn zajló oktatásba, ami a különböző ösztöndíjlehetőségeket, a posztgraduális képzés támogatását is jelenti. Állandó probléma ugyanakkor, hogy a Budapesten, Rómában továbbtanulóknak itthon honosítaniuk kell diplomáikat, ehhez ortodoxkatolikus vegyes bizottság előtt újra kell vizsgázniuk. Érdemi változásra azonban 2007 szeptemberéig ezen a téren nem számíthatunk. - Jelenleg mekkora állami támogatást kapnak? - Évente 12 milliárd lejt kapunk most is az államtól. Ha ezt nem kapnánk meg, a 225 plébániát, 310 papot és 1200 egyházi alkalmazottat nem tudnánk fenntartani. Egyre nehezebb, szegényebb körülmények közt élünk, papjaink sokszor nem kapják meg a fizetésüket. Több mint 5 milliárd lej kinnlevőségünk va n, amit nincs akin behajtani, mert nincs miből; mi több, 86 plébánia számára negyedévenkét segélyt kell folyósítani. Az állam öthat éve fizeti az alkalmazottakat, és még semmibe sem avatkozott be. Tehát megpróbáljuk, ha pedig majd úgy látjuk, nem megy, az egyezséget bármikor felbonthatjuk, és semmit nem veszítünk. vissza Félnek a román munkástól – NagyBritannia nem nyitja meg munkaerőpiacát, Magyarország még gondolkodik Világgazdaság 20060822 A legnagyobb brit munkaadó i szövetségek azt kérik a londoni kormánytól, hogy ne engedje be a munkaerőpiacra a román és bolgár munkavállalókat, amenynyiben a két keleteurópai ország jövő év január 1jén csatlakozik az unióhoz. Az üzleti körök korábban lelkesen üdvözölték a kormány döntését, miszerint a 2004ben csatlakozott keleteurópai országok polgárai előtt megnyitotta az ország munkaerőpiacát, s ennek köszönhetően enyhült a munkaerőhiány (például az építőiparban), és lassult a bérek növekedése is. Jelenleg azonban a munkaadók m ár azért aggódnak, hogy az újabb keleteurópai bevándorlóhullám túlterhelné a helyi közszolgáltatásokat, és szociális feszültséget okozna az országban. A legnagyobb munkaadói szervezet, a CBI humánerőforráspolitikájáért felelős igazgatója szerint átmeneti szünetet kellene bevezetni, mielőtt megnyitnák a munkaerőpiacot a bolgár és román munkavállalók előtt, hogy leszűrhessék az eddigi liberalizációs politika tanulságait. A brit kereskedelmi kamara főigazgatója, David Frost szintén a mellett érvel, hogy átme netileg szüneteltetni kell a nyitott ajtók politikáját. A hivatalos adatok szerint 2004 májusa, a tíz új EUtagállam csatlakozása óta 392 ezer keleteurópai munkavállaló regisztráltatta magát a hivataloknál, azonban szakértők szerint a valóságban akár a 8 00 ezret is elérheti a keleteurópai munkavállalók száma. A román és a bolgár munkaerő szabad áramlása nemcsak a briteknél, hanem Magyarországon is álláspiaci feszültséget okozhat. Bár Bulgáriából tavalyelőtt és tavaly csak közelítette a százat az éves szi nten kiadott munkavállalási engedélyek száma, az idén már az első fél évben meghaladta ezt a számot. Romániából csak az első hat hónapban közel húszezren ingáztak legálisan az otthonuk és a magyar munkahelyük között. Ennek ellenére nincs szükség Magyarorsz ágon munkaerőpiaci védintézkedésekre – véli Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. Egy unió van, egyféle szabályozásra van szükség, mi pedig úgy véljük, hogy liberalizálni kell az unió munkaerőpiacát – tette hozzá. Óvatosabban fogalmaz Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A szakember úgy véli, az élőmunkaterhek növekedése miatt jól jön az olcsó munkaerő a vállalkozásoknak, ám a munkanélküliség jelenlegi mértéke miatt nem szabad korlátozás nélkül megnyitni a magyar álláspiacot. A hiányszakmákban, különösen az építőipari pozíciókban nagy előnyt jelent, hogy magyarul beszélő dolgozók érkeznek az országba, de érdemes lenne szakmaspecifikusan kvótákat állapítani meg, és ezek alapján fogadni a romániai, bulgáriai munkakeresőket – javasolta. A migráns dolgozókat nagy számban foglalkoztató vendéglátóipar is ellenzi a további munkaerőpiaci nyitást. A vendéglátóipari szövetség vezetője szerint csak abban az esetben kellene beengedni a román és bolgár munkavállalókat, ha a konkrét állás esetében munkaerőhiány lép fe l. A szintén nagyszámú migráns dolgozót foglalkoztató mezőgazdaság és a fafeldolgozóipar képviselői viszont úgy vélik, hogy a bolgár és román munkavállalókat is korlátozás nélkül be kell engedni az országba. NagyBritanniában eredetileg azzal számolt a ko rmányzat, hogy évente 13 ezer keleteurópai érkezik. A kormányzat becslése szerint korlátozások nélkül mintegy 60140 ezer román és bolgár lepné el az országot az uniós csatlakozásuk utáni első évben. A kamarákat képviselő Frost szerint a nagyszámú kelete urópai bevándorló komoly szociális problémákat okozhat, különösen a városokban, ahol a szakképzetlen brit fiatalok alig találnak
