Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-22
9 Bugár a Magyar Nemzetnek elmondta még: amennyiben a kormány továbbra is „elkeni” a szlovák – magyar kapcsolatokban beállt változást, csak „lovat ad” a jelen leg még egyedi esetek elkövetői alá. vissza Nemzeti integrácó helyett agyelszívás Tulajdonképpen semmi meglepő nincs Demszky Gábor budapesti főpolgármester határon túli magyar fiatalokhoz intézett felszólításában, melynek lényege, hogy menjenek a fővárosba, lesz ott munka és lakás elég. De vajon emlékszünke még, mi volt 2004ben a kettős állampolgárságot ellenző kormánypártiak és néhány határon túli kegyencük -- pl. ifj. Kohecz Tamás vajdasági kisebbségügyi stb., stb. titkár -- legfőbb ellenérve? Nos, nem más, mint, hogy ha minden magyarnak, aki azt kéri, megadnák az anyaországi állampolgárságot, mindaz a határon túli magyarok szállásterületeinek kiürüléséhez, a kisebbség i közösségek csendes, kegyes halálához vezetne. Hiába cáfolt az ellentábor, mondván, hogy éppen a jelenlegi gyakorlat teszi a legtöbb esetben szinte teljesen lehetetlenné a visszatérést, hiszen aki Magyarországon állampolgársághoz akar jutni, annak mindene kelőtt az egzisztenciáját kell biztosítania az anyaországban, aminek viszont -- leszámítva a tehetősebbek vagy szerencsésebbek vékonyka rétegét -- a tényleges anyagi feltétele, hogy szülőföldjén a fenekére verjen földnek, háznak, vagyonnak. Jelenleg is fol yik, és az elmúlt másfél évtizedben is folyt az agyelszívás a határon túli magyar területekről, nem véletlen, hogy mindenekelőtt az értelmiségiek és a szakmunkások keresték boldogulásukat odaát, és az is beszédes adat, hogy nem a magyarságuk folytán leghát rányosabb helyzetben levő szórványtelepülésekről toborzódik a gazdasági emigránsok java, hanem éppen a tömbből -- nálunk Szabadkáról és környékéről valamint a Tisza mentéről -- tovább gyengítve ezáltal az itthonmaradók közösségként való hosszútávú fennmara dásának esélyeit. Ezt a folyamatot lassítani egyedül úgy lehetne, ha a Magyarországon munkát kereső fiatalok számára biztosítanák a kétlakiságot, s ennek az egyik, noha -- elismerem -- nem kizárólagos biztosítéka a magyar állampolgárság akadályokhoz, anyag i feltételekhez és tartós letelepedéshez nem kötött biztosítása, válogatás nélkül. Ezt a lehetőséget a nemzeti integráció gondolatától betegesen irtózó Gyurcsánykormány és politikai holdudvara példátlan demagógiát folytatva nemcsak elmulasztotta, de irrac ionális félelmeket keltve a magyarországi választókban, valójában meg is akadályozta. A történelmi felelősséget ezért viselniük kell, noha pillanatnyilag ez aligha izgatja őket különösebben. Az viszont ma már láthatóan igen, ha korábban ezzel nem is vetet tek számot, hogy előbbutóbb meg kell oldaniuk az ország elöregedéséből fakadó munkaerőgondokat, hiszen Magyarország népe legkevésbé „kalitkásseregélyfiók”ra, ahogyan Ady írta volt -- sokkal inkább a nemzeti korfa száraz ágán károgó, félszemére vak, véne cskén remegő varjúra kezd hasonlítani. Ki fogja vajon eltartani ezt a rohamosan elöregedő társadalmat? Ukrajna, Belarusz, Kazahsztán felkerekedő népe, nemzete? Még ez sem kizárt. Na de addig is itt vannak -- míg tovább nem állnak NyugatEurópa felé -- a ne m is olyan rosszul képzett kisebbségi magyarok, ráadásul nyelvi gondok sincsenek velük. Aztán meg Nagybudapesten annyi az eladatlan, épülőfélben levő lakás, és a lélekszám is fogyatkozik! Nosza, invitáljunk ide párezer mindenre elszánt székely góbét, furm ányos bácskai szekerest -- mindez kampányfogásnak sem utolsó, most, a „csipkés Combinók” Margit hidat újraidéző nagykörúti kupléinak évadán. Valami ilyesmit gondolhatott a főpolgármester úr délutáni lovaglásából hazafelé ügetvén, míg ünnepi beszédére készü lt a Szent Istvánnapi, vihar előtti csendben. És az MSZPs -- SZDSZes zsákba 2004. december 5e táján oly jól eldugott szög azonnal kibújt a zsákból. Dehogy is izgatja őket a kisebbségi települések elnéptelenedése! Ez annak idején is csak kampányfogás vo lt. És hát akarnak is ők minket, hogyne akarnának -- de nem testvérnek, nem egyenragú polgártársnak. És még így is csak előválogatás után, a legjavát -- jól képzett bérrabszolgának -, kávés kalácsba a mazsolát... vissza Csorba Béla Lađević majd holnap válaszol a Ruszin Nemzeti Tanácsnak − Kié is volt az uszító közlemény? A Ruszin Nemzeti Tanács követeli Petar Lađevićtől, a szerbiai kormány kisebbségügyi hivatalának vezetőjétől, hogy mondja meg, meddig jutott a vizsgálat a S zerb Radikális Párt (SRS) állítólagos közleménye ügyében, amelyben sértegetik a vajdasági magyarokat és ruszinokat. Lađević ma azt mondta a Beta hírügynökségnek, hogy holnap közleményt ad ki. Az SRS július 11én, a kúlai polgármesterválasztáson elszenved ett veresége után közleményt adott ki, mely szerint „17%nyi nacionalista ruszin és magyar döntötte el, ki lesz Kúla polgármestere”.
