Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-01
5 ami akár szociál is feszültséget is előidézhet az országban” – figyelmeztet a dokumentum. (Vg 5.o.) Esélyek és csapdák a külpolitikában - Paul Lendvai írása - Nemzeti érdek és politikai aprópénz. A politikai vezet ő ség határozza meg tehát a j átékszabályokat. Hiába vannak kit ű n ő lengyel diplomaták, ha a Kaczynski ikrek annyi hibát csinálnak, s hiába utazik az EUhoz tartozó Szlovákia nemzetközileg jó hír ű külügyminisztere Budapestre, ha néhány nappal kés ő bb miniszterelnöke nem ítéli el egyértel m ű en a koalíciós kormánypárt vezet ő jének, Ján Slotának min ő síthetetlen magyar, német- és cigányellenes rasszista kijelentéseit. A lengyel és a szlovák példák mutatják, milyen gyorsan változhat meg egy ország külpolitikája és természetesen nemzetközi megít élése is. (MH 13.o.) Cikkek: Félnek a „szülõföldalaposítástól” - Részt vennének a magyarországi támogatások elosztásában az erdélyi civil szervezetek Krónika 2006. augusztus 1. Szerzők: Gazda Árpád, Kelemen Tamás Az erdélyi civil szervezetek több sége fél attól, hogy ha a határon túlra irányuló magyar költségvetési támogatásokat a Szülõföld Alaphoz helyezik át, ez a megpályázható összeg csökkenésével jár. Errõl az erdélyi magyar civil szféra több egyénisége nyilatkozott a Krónikának, amikor a támog atási rendszer átalakításáról szóló magyarországi bejelentések erdélyi fogadtatásáról kérdeztük. A magyar kormány illetékesei egy nappal az után jelentették be a közalapítványi támogatási rendszer megszüntetését, hogy a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi S zövetsége (Maciszesz) nyílt levélben kérte a magyar állam vezetõit, ne csökkentsék a határon túlra irányuló támogatásokat. Az eredetileg csak címszavakban bejelentett kormányzati szándéknak a politikusok nyilatkozata által júliusban egyre több részlete vál t ismerté. Gémesi Ferenc, a miniszterelnöki hivatal határon túli magyar ügyekben illetékes szakállamtitkára több interjúban is elmondta, a Szülõföld Alap 2007tõl venné át teljesen a határon túli pénzek kezelését. Gémesi szerint az intézkedés azt is szüksé gessé teszi, hogy háromszintûvé alakítsák át a Szülõföld Alap rendszerét. A legfelsõbb szinten a magyarországi és a határon túli politikai szereplõk határoznák meg a célokat, stratégiákat és a prioritásokat. A második szint a magyarországi és határon túli szakemberekbõl álló szakmai kollégiumoké lenne, amelyektõl függõen a meghatározott prioritások hatékony gyakorlatba ültetése. A pályázat- és pénzkezelést viszont hivatalnokok végeznék, s ez – Gémesi értelmezése szerint – kizárná a politikai befolyásolás le hetõségét. A szakállamtitkár az Erdélyi Riportnak nyilatkozva elutasította a központosítás vádját. Hangsúlyozta, csupán annyi változik meg, hogy az új rendszerben immár funkcionális alapon történik az elosztás. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetség ének képviseletében Bodó Barna, Somai József – a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnöke – és Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke a fontosabb kérdéseket és javaslatokat tartalmazó dokumentumot juttattak el a Magyar Köztársaság elnökéhez, a z Országgyûlés elnökéhez, a kormányfõhöz és a magyarországi pártok vezetõihez. Ebben konzultációt sürgetnek a támogatási rendszer reformja kapcsán. Egy meghallgatáson immár személyesen is kifejtették Szili Katalin házelnöknek: nem értenek egyet azzal, hogy a politika határozza meg a határon túli pénzek elosztásának a prioritásait. „Magyarországon ma már természetes, hogy a civileknek szánt támogatásokról a civil szféra képviselõi döntenek. Ezt az elvet kell érvényesíteni a határon túlra irányuló támogatások esetében is” – nyilatkozta Bodó Barna a Bálványosi Nyári Szabadegyetem egyik szünetében. A Maciszesz elnöke hozzátette, megítélésük szerint a jelenlegi rendszert elsõsorban azzal kellene megreformálni, hogy a különbözõ magyarországi közalapítványok azonos feltételek alapján bírálják el a határon túlról érkezõ pályázatokat. „A Szülõföld Alap állami intézmény része, és teljes egészében a politikum hatása alatt áll. A jobb ellenõrizhetõség pusztán álindok, mivel egy közalapítvány mûködése ugyanúgy ellenõrizh etõ mint egy állami intézményé – fejtette ki álláspontját Somai József. – A Szülõföld Alap mûködésében eddig is érezhetõ volt a politikai hatás, ami minden bizonnyal a továbbiakban is megmarad” – tette hozzá. Úgy vélte, az átszervezés következtében a civil szféra 70 – 80
