Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-21
16 felosztásról szóló szerb – albán megállapodás. Valószínűbb azonban, hogy a határok újrarajzolgatása sokkal nagyobb megrázkódtatást okozna a régióban, mint a tartomány végleges elszakadása. Belgrád nehéz helyzetben van. Koszovó ugyanis a függetlenség felé halad, és a szerbiai kormány érzi, hogy ebből még baja lesz: most úgy néz ki, hogy a folyamat végén nem tud majd semmilyen eredményt felmutatni. Nem kis részben sajá t hibájából: nem feltétlenül a legjobb stratégiát választotta a tárgyalásokra és a hazai közvélemény meggyőzésére. A célt – Koszovó megtartását – nem érheti el. Új célokat – például a függetlenség szakaszos, lassú elismerését – nem mer megfogalmazni. A v égén legfeljebb elmondhatja: még a felosztást is javasolta, de nem jött össze. És változatlanul egyet tehet: mindent ellenez. vissza Makai József, főmunkatárs Ki akar itt autonómiát, és milyet A szerbiai és a vajdasági sajtót olvasva a kisebbség kérdések iránt érdeklődő olvasó kapkodhatja a fejét. A Dnevnik 2006. augusztus 18ai számában ugyanis Korhecz Tamás, a vajdasági kormány alelnöke, a VMSZ elnökének, Ka sza Józsefnek a főtanácsadója azt nyilatkozta, hogy "Vajdaság tartalmi autonómiája, a nemzeti tanácsok jogkörének bővítésével elfojtaná a vajdasági magyarok azon igényét, hogy ÉszakBácskában és ÉszakBánátban létrehozzák a területi önigazgatást". Másnap, a VMSZ Szent Istvánnapi központi rendezvényén Kasza József pártelnök ünnepi beszédében azt hangsúlyozta (és mondanivalójából is épp ezt a részt emelte ki a sajtó elsőként), hogy "egy igazi demokráciában nem lehet tabutéma az autonómia egyetlen formája, íg y a területi autonómia sem". A nem pontosított megnyilatkozás minden jel szerint a palicsi eseményre odafigyelő többezer magyarnak szólt, akiknek jelentős része ebből azt értette ki, hogy a VMSZ kitart a magyar területi autonómia követelése mellett. Nem tu dni, hogy Kasza elnök úr erre gondolte, vagy Vajdaság területi autonómiájára. Mert ha a magyar területi autonómiára gondolt, akkor véleménye gyökeresen különbözik attól, amit főtanácsadója, Korhecz Tamás mondott. Itt persze nem arról van szó, hogy bárki m egkérdőjelezné kettejük szabad véleménynyilvánításra való jogát. Így viszont most csak találgathatunk, hogy Kasza József esetleg nem hisz abban, hogy megvalósulhat Vajdaság autonómiája, ami köztudottan nem a tartomány lakosságának 15 százalkékát kitevő mag yarok autonómiája, és emiatt jelzi, hogy létezik még a (magyar) területi autonómiára vonatkozó igény. Nem tudjuk mire gondolhatott a VMSZ elnöke. Jó lenne, ha a jövőben pontosabban fogalmazna. Ugyanakkor nem igazán érthető az sem, hogy Petar Lađević, a sze rbiai kormány emberi és kisebbségi jogokért felelős szolgálatának igazgatója, a szerbiai kormányfő közeli munkatársa mért nyilatkozta egyértelműen és félreérthetetlenül a Tanjugnak és a Večernje novostinak (augusztus 18ai szám), hogy "a vajdasági magyarok nemzeti autonómiakövetelése nem a közösség legitim politikai képviselőitől származik". "Ezt a kérdést néhány olyan párt szorgalmazza, amely a szerbiai magyar nemzettestet szeretné képviselni. Egyébként minden olyan kezdeményezés, amely politikai, különöse n pedig területi autonómiát jelentene, legenyhébben szólva vitás ügy. Ahogy én tudom, eddig senki sem adott át hivatalos kérést az autonómia ilyen formája iránt" – nyilatkozta Petar Lađević. Ebből nem lehet mást kiérteni, mint azt hogy a VMSZ nem akar magy ar autonómiát. Amit persze a VMSZ vezetőitől származó korábbi megnyilatkozásokat olvasva nehéz elhinni. vissza Ternovácz István Kostreš: Vajdaságnak olyan státust, mint Katalóniának! − "Koszovó kapja meg azokat a jogokat, am elyeket a Baszkföld kapott Spanyolországban" Bojan Kostreš, a vajdasági képviselőház elnöke kijelentette, hogy Szerbiát a spanyol modell szerint kell decentralizálni. “Vajdaság Katalónia státusát kapná meg, Koszovó pedig a Baszkföldét” – idézi a Večernje novosti napilap Kostrešt. Ezáltal elérnénk, hogy Szerbia végre ne foglalkozzon saját belső gondjaival, hanem az európai integrációk felé forduljon. „Katalóniának klasszikus autonóm státusa van Spanyolországon belül, mindazokkal a jellemzőkkel, amelyeket mi követelünk Vajdaság számára: törvényhozási, végrehajtó és részben igazságszolgáltatási hatalom is, saját jövedelemforrásokkal. A Baszkföld pedig föderáliskonföderális viszonyban van Spanyolországgal, és ez az ami
