Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-21
8 Hiller István: Ros sz állapotú helyek A magyar kultúra területén tapasztalható hiányosságokról beszélt Hiller István kulturális miniszter a Néprajzi Múzeumban tartott díjátadó ünnepségen. Az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából kitüntetett csaknem száz népműv elő előtt a kulturális és oktatási tárca vezetője kijelentette: "azok a helyek, központok városainkban, falvainkban, ahol a kultúrát szolgálják, az esetek túlnyomó többségében rossz állapotban vannak. Nem a hely szelleme, hanem maga a hely." Hiller István hangsúlyozta, hogy a felújítás sok helyen elengedhetetlen, majd a kormány szándékát megfogalmazva leszögezte, elkötelezett híve annak, hogy a magyar kultúra infrastruktúráját az elkövetkező évek során folyamatosan és fokozatosan megerősítsék. Forradalmi változásokat, alkotmányozó nemzetgyűlést, új alkotmányt és új földosztást hirdetett Csurka István vasárnap. A MIÉP elnöke megismételte: senki ne menjen bele október 23. közös ünneplésébe, az "összeborulásba". A színpadon feltűnt a libanoni zászló is, amit Csurka István a nemzetközi körülmények változásával indokolt. vissza Ittotthon Népszabadság • Füzes Oszkár • 2006. augusztus 21. Ne kényszer esen a helyünket, hanem mindenek előtt magunkat őrizzük meg - ha jól értem, ez volna az új stratégiai célja a kormány nemzetpolitikájának. A határon túli magyarokat eddig (majdnem) minden módon arra ösztökélte (elvben) a nemzetpolitika, hogy szülőföldjükön maradva próbáljanak boldogulni. Ebből vezették le az autonómiaköveteléseket és a támogatásokat. Az előbbieket nem sikerült elérni, az utóbbiak szétforgácsolódtak - ebből logikusan következik, hogy változtatni kell célon és eszközökön egyaránt. Gyurcsány Ferenc azonban alighanem érzi, hogy ez nem egyszerű logikai gyakorlat, ezért hangsúlyozottan érdemi vitára bocsátotta az új nemzetpolitikai koncepció tervezetét. Van, ami nehezen vitatható. A magyarmagyar kapcsolatok sokszínűbbé tétele, a pártérdekek he lyükre szorítása, az eszköztár modernizálása és a pénzfolyam megtisztítása régóta szükséges. Az is, hogy a kintiek és a bentiek ne szóljanak bele egymás belpolitikájába, személyi ügyeibe, ne akarjanak klientúrát kreálni. Világos, hogy az uniós pénzek megsz erzése, felhasználása határokon átívelő nemzeti érdek - tehát a szomszéd államok többségi nemzeteivel együttműködve, csak velük kiegyezve lehet elérni a magyarok által is lakott területek európai fölzárkóztatását. De nocsak: ha így fejlesztjük a határon túli magyar közösségeket és lakóhelyüket, akkor logikailag vissza is jutunk a szülőföldön maradás ösztönzésének céljához! Sőt csöndben meg is valósítjuk a célt, szemben az eddigiekkel. Maga a kormányfő mondja: lehessen nyugodtan és boldogan magyarnak lenni . Akkor nem egészen világos, miért kellene azt deklarálni, hogy immár nem a szülőföldön maradás támogatása a fő stratégiai cél. Azért, hogy a maradás ne legyen kényszer - rendben. De hiszen már egy ideje nem is az, mutatja az elvándorlás. Inkább távozási k ényszer van, akik elmennek, azok a lehetőségek hiánya miatt kelnek útra, és/vagy azért, mert a többségi állam hatóságai titkon vagy nyíltan örülnek is, ha kevesebb magyar marad az egykori magyar területeken. Itt vagyok hon - és ott vagyok hon? A fő cél m egváltoztatásának módosítása nem egészen világos a tervezetben, és ez félre viheti a remélhetően elkezdődő vitát is. Kár lenne, az új koncepció valóban dinamikus modernizációt ígér ugyanis. A magyar kulturális nemzet határok fölötti, sőt globális "összeépí tését", a közösség józan tudatát, kiszabadítva sérelmek keserveiből. Az anyanyelvi oktatás támogatása, a nagy kulturális fesztiválok terve, és a nemzetpolitikailag is fontos határon túli intézmények hosszú távú, biztos finanszírozása lelkesen üdvözlendő. D e itt is van egy "csak". Ügyelni kell, nehogy kizárólag "népitánccsoportok szabadsága" maradjon meg a kollektív és egyéni kisebbségi jogokból, ahogy szerb, román vagy szlovák részről sokan évtizedek óta szeretnék! S ha már itt tartunk, feltűnhet az új n emzetpolitikai tervezetben az, ami nincs benne: az autonómiatörekvések, az anyaország általi külpolitikai jogvédelem és a szomszéd kormányokkal való partnerség új vagy részben új koncepciója. Lehet, hogy ezeket nem is ide kell beleírni - de csinálni biztos an kell. Éppen azért, mert - jó, hogy ezt Gyurcsány egyértelműen kimondta - Trianont nem "begyógyítani" kell, úgysem lehet. Hanem huszonegyedik századi módon újraegyesíteni a magyar nemzetet, átlépve az unióban úgyis elhalványuló országhatárokat. Jó, ne
