Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-19
15 - Ezzel együtt nagy a lelki igény a határon túli magyarság körében, hogy közjogi kötődés jöj jön létre Magyarországgal. - Ez az a pont, ahol érdemben elválik egymástól a nemzeti radikalizmus és a modern hazafiság álláspontja. Mi a politikai nemzetet köztársaságként értelmezzük, az állampolgárok cselekvő, jogokat, felelősséget és kötelességet tart almazó viszonyban állnak egymással, ennek eredménye a köztársaság. Az, hogy valaki a magyar kulturális nemzet tagja, kulturális történelmi, helyenként vallási identitás kérdése. A megszakított folytonosság akkor sem állítható helyre, ha ez legédesebb álmai nk közé tartozik is. - De a lelki igényre valamit válaszolni kell. - Azt, hogy lehessen magyarként élni és boldogulni, és ez ne igazolványon múljon, hanem természetes legyen Kolozsvárott is, meg Kassán is, meg Újvidéken is, hogy büszkén lehet a magyarsá got megvallani. Ebben kell segítenünk. És soha nem fogom azt ígérni, hogy vissza tudom állítani a korábbi történelmi világot. Trianon megszakította a közjogi folytonosságot. A közjogi folytonosság Trianon felnyitása nélkül nem állítható helyre. Muszáj egye nesen beszélni. A lelki igény kultúrával, fejlesztéssel, találkozással, a magyar nyelv ápolásával, a magyar iskolákkal, a könnyű határátjárással részben teljesíthető, de egészben semmivel sem. Hamis próféták azok, akik azt ígérik, hogy be tudják gyógyítani a történelmi sebet. Nem tudják. A magyar nemzetben ott van zárványként Trianon. Meg kell tanulni együtt élni a múltunkkal, és nem szabad azzal hitegetni az embereket, hogy visszafordítható a történelem. - A balliberális választási győzelmet a határon tú li magyarok jelentős része vereségként élte meg. Utána a kormány nemzetpolitikai elképzelései formálódtak, kaptak egy felszólítást: válasszanak, együttműködés vagy konfrontáció. - Az elmúlt négy hónapban a délvidéki, a szlovákiai, meg a romániai magyar kö zösségek legbefolyásosabb vezetőivel többször is találkoztam. Együtt mindannyiukkal és különkülön is. A kérdésfelvetésem pedig világos és jogos is: a magyarországi pártpolitizálásban akarnak részt venni a kisebbségi vezetők, vagy egy nyitott, új kapcsolat rendszert hozunk létre? Akarjáke, hogy a magyarországi pártok beavatkozzanak az ő életükbe? Magyarországnak van egy kormánya, ez a kormány felelősséget érez a határon túli közösségekért, teszi a maga dolgát, és természetesnek tartja, hogy valamennyi más p olitikai tényező is teszi a maga dolgát. De itt a kormánynak meg a pártoknak elválik a felelőssége. És mivel nincsen egység a határon túli politikában sem, nem kell azt hazudni, hogy van. Alapvető és lényegi különbség van a Magyarországon bal- és jobboldal között, a nemzeti radikálisok és a progresszívak között. Olyan intézményeket kell létrehozni, amelyekben ez a különbözőség természetes, anélkül, hogy szétverje a kapcsolatot. Ami formálódik, a partnerség politikájára épül, és annak tudomásulvételére, hogy az egyes határon túli közösségek más és más helyzetben vannak. A délvidéki és a kárpátaljai közösségre kell többet figyelni. Visszatérve a lelki és a gyakorlati igényre, jövő év augusztusától rendszeresen megrendezzük a világ magyarságának kulturális fesz tiválját. A mindennapi kapcsolatok súlypontja áttevődik a határ menti területek együttes és intenzív fejlesztésére. Ez az egyik témája az első magyarmagyar kormányzati konzultációnak késő ősszel. A másik a lejáró magyarigazolványok ügye. - Tehát inkább a szomszédságpolitika és a térségpolitika határozza meg a magyarmagyar viszonyt, és nem fordítva? - Egyik sincs alárendelve a másiknak. A szomszédos országok kormányaival való együttműködés nélkül semmilyen szándékunk érdemben nem valósítható meg a határ on túl. Persze, olyan áron meg nem szabad jó viszonyban lenni, hogy föladjuk a határon túli közösség jogos igényeit támogató érdekeinket. Világos európai norma: lehessen büszkén és könnyen nemzetiséginek lenni és maradni. Miért nem jó, ha milliószámra vann ak két ország határterületén, akik beszélik a két nyelvet? - Még a belpolitikában is nehéz a támogatásokat jól célozni, hát még a határon túli támogatásokat. - Egyszerű a normatív támogatás elve: aki magyarul tanul, kap oktatásnevelési támogatást, ezt mi emeltük fel. Kialakítottunk egy olyan rendszert, amelyben kéthavi kontroll működik. S kiemelkedik 81012 olyan határon túli intézmény, amelynek azt mondjuk, hogy nemzetpolitikai jelentősége is van. Ezek egyetemek, iskolák, kollégiumok, médiumok. Ezek t ámogatására háromötéves átfogó megállapodást kötnénk. Az eddigi pályázati rendszer viszont kaotikus. Kibogozhatatlan, a határon túliak sem tudják, hogy egyes kuratóriumokban pontosan kik ülnek, mit képviselnek. A magyar kormány azt mondja, lássunk világos an a pénz dolgában, tegyük egy helyre a támogatásokat, és egyértelművé, hogy ez nem párt- és nem politikai finanszírozás. Nem támogatásközpontú ez a politika, hanem fejlesztésközpontú. Nem jóindulat megvásárlása... Ebben az ügyben a határon túliak közül s enki nem mondta azt, hogy hagyjuk ezt úgy, ahogy eddig volt. Azt viszont nehezményezték, hogy a határon túli
