Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-19
7 – Ha mondanivalóm lesz, a jövőben is a közszolgálati médiumok hír- és háttérműsorait kívánom igénybe venni. – Amikor egy évvel ezelőtt megválasztották, azt mondta: lehet más a politika. Akadt azóta néhány olyan ügy, amikor másként cselekedett, mint ahogy eddig megszokott volt, és ezt a politika és talán a társadalom sem díj azta, legalábbis erre utalhat népszerűségének csökkenése. Említhetnénk a legfőbb ügyész jelölését, illetve azt, hogy a parlamenti patkóból átült a páholyba, de felidézhetnénk a kitüntetéssel, az elmaradt kézfogással kapcsolatos vitát is. Nem gondolja, hogy a „lehet más a politika” gondolata falakba ütközött, netán kudarcot vallott? – Nekem továbbra is ez a jelszavam, és ez is marad az elnökségem alatt. Jelentését, tartalmát érdemes újra felidézni. A hatalom megszerzésére és megtartására koncentráló, négyéve s periódusokban gondolkodó pártlogika mellett helyet kérek a közös értékek hosszabb távú képviseletének. Úgy érzem, ezt a felfogást eddig sikerült konzekvensen képviselnem, azaz betartottam, amit hivatalba lépésemkor ígértem. Ha talán nem is értette pontos an, azt bizonyosan mindenki észrevette, hogy új hang jelent meg a politikában. Számomra fontos, hogy nevükön nevezzem a dolgokat. Ez véleményem szerint nem konfliktuskeresés, ám kitartok az elvi szempontok mellett a pragmatikus alkukkal szemben is. A példá k, amelyeket „újításként” felsoroltak, a média által hangsúlyt kapott események voltak. Hozzátenném még a Zengő ügyét is. Szívesebben illeszteném azonban ezeket a kiragadott példákat azon elvi célkitűzések sorába, amelyeket követni akarok. A legfőbb ügyész jelölése a jogállam és az emberi jogok programjába illik, a Zengő a jövő nemzedékek iránti felelősség felébresztésébe. Nem említették a nemzetpolitikát, pedig itt is van újdonság: a határon túli magyarokkal elkezdődött konferenciasorozat. – Hogy látja mos t, kapott megfelelő tájékoztatást a választások előtt a gazdaság helyzetéről, vagy csupán féligazságokról szerzett tudomást? – Államfővé választásomat követően folyamatosan tájékozódom az ország helyzetéről, így természetesen a gazdaság állapotáról is kért em információkat. Kérésemre minden állami szervtől megkaptam a gondosan összeállított dossziékat. Szükség esetén találkoztam miniszterekkel. A választások előtt pontos helyzetelemzést adott az általam nagyra becsült Állami Számvevőszék is. Mindemellett ped ig kikértem a különböző iskolákat reprezentáló közgazdászok, sőt gazdasági vezetők véleményét is. A tájékozódást egészen a Gyurcsánycsomag aláírása előtti pillanatokig folytattam. – Érezte, hogy ekkora a baj? – Tudtam. Már újévi beszédemben és a parlament i ülésszak nyitányakor is jeleztem a gondokat. Én idejében szóltam. Márciusban egy hetilap címlapján voltam, ahol hatalmas betűkkel ez állt: „Nincs idő!” Köztársasági elnökként ennél többet alig tehetek, főszabályként csak árnyalt, kiegyensúlyozott megszól alásra van lehetőségem. Hiszen minden lépésemet – egyelőre még – a bal – jobb politikai erőtérben helyezik el, azaz azt figyelik, egyegy döntés, nyilatkozat mely politikai erőnek kedvez. Kampányidőszakban ez fokozottan érvényes. Én nem állhatok be kortesked ni egyik fél mellé sem, és ennek látszatát is kerülnöm kell, hiszen az elnöknek a nemzet egységét kell kifejeznie. De azért levontam az elmúlt időszak tanulságait. Legutóbbi nyilatkozataimban rávilágítottam egy súlyos, aktuális erkölcsi problémára: a demok rácia hitelvesztése fenyeget, ha polgárjogot nyer az a felfogás, hogy a jó cél bármilyen módszert szentesít, és például a választási ígéretek semmire nem köteleznek. Ez nem kampányüzenet. Nemzetközileg és itthon is a politika hitelességét kell helyreállíta ni, s ez nem lehetséges, ha alapkérdéseket szőnyeg alá söprünk. Ugyanakkor világos, hogy nemcsak a költségvetési egyensúly, de a hitelesség helyreállítása érdekében is olyan intézkedésekre van szükség, amelyek pontos menetrendet, határidőket követnek, egyú ttal biztosítják Magyarország hosszú távú és fenntartható fejlődését. – Nem volt ez megkésett nyilatkozat a választások és a Gyurcsánycsomag elfogadása után? – Utólag úgy látom, hogy az országgyűlési választási kampány idején meg kellett volna ismételnem, amit újévi beszédemben mondtam: a felelős döntéshez információra van szükség; a kampánynak arról kell szólnia, hogy a pártok milyen módon akarnak úrrá lenni a gazdasági nehézségeken, mi fog történni a választások után. – Akkor menjünk kicsit vissza az idő ben! Az idei költségvetésről már tavaly decemberben, elfogadása pillanatában tudni lehetett, hogy tarthatatlan, összeomlik, csak a választásokig szól. Például a már említett számvevőszék véleményéből is sejteni lehetett ezt. Nem lehetett volna már akkor sz ólni, esetleg megvétózni a költségvetési törvényt? – Valóban az Állami Számvevőszék is határozott jelzéseket adott a különböző kockázati faktorokról. Az elnök azonban nem vállalhatja át sem a kormány, sem a költségvetést megszavazó parlament felelősségét. Azt is figyelembe kell venni, hogy a költségvetési törvény ellen az alkotmányossági vétó gyakorlatilag lehetetlen. A számokat, az összegek nagyságát ugyanis egyetlen alkotmánybíróság sem vizsgálja. Alkotmányossági kérdés csak olyasmi lehet, mint például ha a bíróságok nem kapnának pénzt a következő évre. Ilyen azonban nem fordul elő. A politikai vétó viszont elvileg szabad elnöki jogkör. De egy törvény visszaküldése a parlamentnek olyan eszköz, amelynek a politikai súlyát és következményét mérlegelni kell. Eddig akkor emeltem politikai vétót, amikor úgy éreztem, hogy ami az adott ügyben folyik, erkölcsileg vagy szakmailag tarthatatlan. Így például a fogyatékossággal
