Reggeli Sajtófigyelő, 2006. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-08-18
19 kényszerült magyar párttól (amely az előző két választási ciklusban a kormánykoalíció tagja volt). A magyar politikus pontosította, hogy egy, a Duna Televízió autonómiacsatornájának indulását megelőző tudományos tanácskozásról van szó, amelyet a Duna Televízió a Magyar Tudományos Akadémiá val (MTA) közösen, számos uniós ország képviselőjének részvételével rendezett meg, akik közül jó néhányan ott ülnek az Európai Parlament (EP) széksoraiban is. Ezen az eseményen a finnországi, svédországi, déltiroli és spanyolországi szakértők, kutatók rés zvételével megrendezett és az MTA elnöke, Vizi E.Szilveszter megnyitotta tudományos tanácskozáson a kérdéskör számos határon túli és magyarországi kutatója vett részt és adott elő, köztük például Tabajdi Csaba, az EP magyar küldöttségének szocialista képvi selője is. Politikailag abszurdum, hogy Duray szereplése miatt nem őt, hanem a pártját kérdezik meg, másrészt az, hogy egyáltalán megkérdezik, merthogy semmi közük hozzá. A rendőrséget pedig egyetlen törvény sem jogosítja fel az után nyomozni, hogy egy tu dományos konferencián ki és miről adott elő. Hasonló agyszüleményekkel 24 évvel ezelőtt támadták meg Duray Miklóst, s akkor vádlóinak sikerült elérniük azt, hogy bebörtönözzék a felvidéki magyarság ügyeit megalkuvás nélkül képviselő politikust. Duray közél eti tevékenységei közé tartozik, hogy 1978ban megalapította a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságot, melynek 1989 decemberéig szóvidője volt. A CSMKJB célja a magyar iskolák tervezett felszámolása elleni küzdelem, a magyarellenes állami inté zkedések elleni tiltakozás és általában az emberi jogok védelme volt. 1979ben intenzív kapcsolatba került felesége közvetítésével a Charta 77 polgárjogi mozgalommal. Az államrendőrség ezután folyamatosan megfigyelte, kihallgatta és egyéb módon zaklatta. M ég azt is megakadályozták, hogy érvényes útlevelével külföldre utazzon. 1981ben írta meg Kutyaszorító című könyvét, melyet a Püski Kiadó jelentetett meg 1983ban New Yorkban. Ez az írás valójában nem is könyvnek készült. Történt, hogy az 1970es évek máso dik felében Durayt egyik filozófus barátja megkérte arra: készítsen egy olyan bővebb önéletrajzi írást, amelyet bármikor fel lehet használni, hogyha bajba jut a politikus. A kézirat legépelése után derült csak ki, hogy ez lényegesen több, mint egy életrajz , inkább egy társadalomrajz, amelyben megjelenik Duray Miklós életpályája is. “A leginternacionalistábbnak hirdetett párt, a CSKP az első világos helyzetben elárulta alapelvét, és a sovén nacionalizmus szolgálatába szegődött... a háború utáni magyarellenes posztfasizmus egyik legodaadóbb támogatója a CSKP volt” – írta Duray az első könyvében. A kutyaszorító egyik kiúttalan helyzet. Ha sarokba szorítják a kutyát, akkor ott vagy megfogják, vagy visszatámad. Nemcsak a kutya tesz így, hanem több más állat is, é s sok esetben az emberre is jellemző ez a viselkedés. A felvidéki magyarság évtizedekkel ezelőtt szintén ilyen helyzetbe került, ezért adta Duray művének ezt a címet. A Kutyaszorító miatt többször tartottak a szerzőnél házkutatást, egészen 1984ig. 1982be n bevonták útlevelét, büntetőjogi eljárást indítottak ellene az államrend felforgatásának vádjával, majd letartóztatták. 105 börtönben töltött nap után került sor 1983. január 30án a bírósági tárgyalásra. (Addig ítélet nélkül tartották fogva Duray Miklóst .) Ekkor találkozott a vádlott először Csurka Istvánnal, aki két írószövetségi társával – Mészöly Miklóssal és Cseres Tiborral – együtt szolidaritást vállalt vele azzal, hogy megjelent az ominózus napon a pozsonyi Városi Bíróságon. “Te és írótársaid akkor azt jelképeztétek, hogy Magyarország jobbik fele abban a pillanatban nyújtott kezet nekem, amikor sokan még azt is letagadták, hogy valaha kezet fogtak velem, vagy egyáltalán hallották a nevemet. A kút káváján álltatok mellém: ha egyedül maradtam volna, be lezuhanok, együtt összekapaszkodva bele se férhettünk... A nap onta ismétlődő árulásokkal szemben ott, akkor a hűség testesült meg – hűség a jövőhöz, hűség a nemzethez, hűség az igazsághoz. Ezt szuszogtad a tarkómra, amikor rövid ideig a vádlott padja mögött ültél” – írta 2002 márciusában Csurka Istvánnak az eseményt felidézve Duray Miklós. A pert végül is 1983 februárjában külföldi nyomásra felfüggesztették, és Durayt szabadlábra helyezték. 1983ban a magyar állampártot és hű kiszolgálóit mélységesen felháborította a tény, hogy Csoóro Sándor, a Magyar Írók Szövetségé nek elnökségi tagja előszót írt a Kutyaszorítóhoz. A kamerák és Aczél elvtárs előtt hajbókoló Hajdú Jánostól, az MTV A hét c. műsorának akkori főszerkesztőjétől érkezett a legvehemensebb támadás. Az ügy politikai lezárása akkor történt, amikor 1983. június 17én a művelődési miniszter szabálytalanul összehívta az Írószövetség elnökségi ülését. Köpeczi Béla miniszter aznap kihirdette a szankciókat: Csoóri nem utazhat külföldre az Írószövetség képviseletében, delegáció tagjaként sem, továbbá szigorúan ellenőr zik, ne közölhessen olyan politikai vonatkozású írásokat, amelyekkel az ország érdekeit sértené. Nyilvánvaló, hogy ezek a szankciók csak arra szolgáltak, hogy a politika elhatárolja magát Csoóri előszavától, melyben ez is olvasható: “A be nem avatkozás – m ármint a kisebbségek ügyébe való be nem avatkozás – szent elvének a jóváhagyásában mindkét Európán kívüli nagyhatalmat komoly felelősség terheli: Amerikát és a Szovjetuniót egyaránt. Az elsőt a jóhiszemű dilettantizmusa, a másodikat a harsány és igézetes, de hamisításon nyugvó internacionalizmusa miatt.” A miniszteri ismertetés idején még senki sem ismerte a szóban forgó írást, Köpeczi kiragadott idézeteiből pedig a
